Robbant a családi bomba. Kinek van igaza?

Ketten vagyunk testvérek a nővéremmel. Mindketten lányok és még tanulunk. A nővérem már jogilag felnőtt, én még nem, de még ő is úgymond "gyerekként" él. Tanul, itthon lakik, nem dolgozik. Ugyanazt csinálja, mint egy 16 éves, csak éppen ő 19 éves. De azt hiszi, neki mindent szabad. Idehozta a fiúját szinte mindennap. A hideg kirázott már az állandó cuppogástól. Még arra sem képesek, hogy halkan csókolgassák egymást. Kicsi ez a lakás, a nővéremmel közös a szobánk. Ilyenkor mindent elkövetett, hogy kitúrjon a konyhába, de ha nagyon makacs voltam akkor ők vonultak ki sértődötten. Ha anya ránk szólt a veszekedés miatt, akkor mindhárman a szobában maradtunk és ők levegőnek néztek. Ezt úgy értsétek hogy már majdnem szexeltek. Benyúltak egymás ruhája alá és nem is folytatom. Blőőő... nem lehetett már megmaradni a közelünkben. Nem rég leültem anyáékkal hogy nem bírom. Anya megint csak lökte hogy ne veszekedjünk de apa kitiltotta a srácot innen, miután megtudta hogy előttem simogatják egymást a nővéremmel. Tesómat meg kioktatta rendesen. Most ott tartunk hogy még így karácsonykor is utál engem a tesóm, mert apa miattam zavarta el a pasiját. Ebben a három napban sem jöhetett át a nővéremhez a srác.