A nővérek miért ilyen kavarógépek?

Két nővérem van, akik 2-3 évvel idősebbek (30/N ; 32/N). Nem nagyon beszélgetünk, mert egész gyerekkoromban az volt, hogy bármit amit mondtam, azt ők továbbadták "kiszínezve" és folyamatosan kavarták a sz****rt. Ők meg vannak győződve arról, hogy tökéletesek. Állandóan beleszóltak a dolgaimba, hogy miért ilyen "hülyén" öltözködöm, "ostoba f*****sz" vagyok, semmire sem fogom vinni, csak mert nem úgy élek ahogy ők, nem azt gondolom és mondom, amit ők. Ez akkor is így volt, amikor gyerek voltam és akkor is így maradt ami után felvállaltam hogy meleg vagyok.

Emellett rettenetesen irigyek. Ami abból ered hogy én voltam a "legkisebb". Az sem számított hogy melegként több közös témánk van.

Mostanában kapom az ívet, hogy milyen hálátlan, önző testvér vagyok, ami miatt alig beszélek velük és inkább a pasimmal, haverjaimmal vagyok. Nem tudok velük meglenni egy napnál többet, mert képtelenek változni. Arról érdekesmód az egyik nővérem megfeledkezett, hogy ő azért nem akart annak idején segíteni, mert nem akarja hogy a "b*******zi testvére égesse őt" és ilyenkor még ő van felháborodva. Most meg egy albérletben él egy meleg fiúval Németországban.

Sajnos nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy nem bízom bennük. Nagyon elszomorít ez engem. Olyan mintha egyke lettem volna mindig is. Az egyik legjobb barátnőmmel és haverommal jobban kijövök mint a saját nővéreimmel.

28/F