Élősködő testvér?

Bocsánat a figyelemfelkeltő cim miatt.

A szituáció annyi, hogy keresztanyám vett nekem egy lakást pesten, és itt lakom benne, dolgozni járok.

Az öcsém tavaly tavaly ősszel kezdte az egyetemet (egy évet otthon üldögélt előtte falun, mert csak szerinte "rangon aluli iskolába vették fel"), és rangon alulinak tartja a kollégiumot, prolinak tartja az albérletet, itt is csak elmondása szerint KÉNYSZERBŐL lakik, mert ez a lakás nincsen annyira nagyon kirívóan előkelő helyen (igaz 15 perc alatt benn vagyok a központban).

Azt akarja , hogy neki is vegyenek egy LEGALÁBB másfél szobás lakást JÓ helyen (~20 millió) hogy abba aztán egyedül lakhasson (csak tudnám majd 25-26 évesen mihez fog magával kezdeni, hogy senkije se lesz).

Sajnos elég kis nyeszlett fejletlen gyerek, nem is jár el sehova, egyrészt MERT MINEK, hiszen egy nőnek sem kell, meg a gyökér viselkedése miatt nem is nagyon haverkodnak vele.

Ugyhogy itthon van az esetek 80%-ában, hajnalig 2-3-ig fenn van, dél körül felkel, utána kóvályog a plázákban egy kört és kezdődik minden előről. Iskolába sem jár be igazából, mivel a routerem naplózza ki mikor van kapcsolódva, ugyhogy tudom mikor van itthon és meddig internetezik. Mostanában nem rikta volt az olyan, hogy 2-3 napig ki se ment a házból.

Rezsit egy fillért nem fizet nekem, pedig tagadhatatlanul ő van itt a legtöbbet, és folyton azzal mentegetőzik, hogy költ erre a háztartásra Ő IS, na most ez a valóságban havonta legjobb esetben is 2-3 ezer forintnál nem több, miközben az ő rezsije pedig 8-9 ezer lenne...és ez a pénz az én zsebemből hiányzik!

És pl most is nagy nehezen, 5 nap igérgetés után hazament vidékre anyámékhoz (400 km, ország széle) hétfőn, de ma SZERDÁN már irja az SMS-t, hogy este érkezik... (és hétvégén ugye karácsony)

Teljesen beleszokott ebbe az ellenőrizetlen nagy szabadságba, ahol semmilyen mindennapos kötelezettsége nincsen és telik egyik nap a másik után, mindenféle előretekintés nélkül.

Titkon arra játszik, hogy költözzek el a barátnőmhöz az ő kis 25 nm-es lakásába és ő meg itt élje teljesen a 2 szobás lakásomat, ahol sokszor megfulladni a szeméttől és a kosztól, mert teljesen igénytelen és csak a telefonját és a laptopját nyomkodja. CSAK TUDNÁM MILYEN CÉLBÓL, ugyanis mindenki tesz az ő fejére, semmi hobbija, semmi célja.

Az, hogy az iskolában le tud vizsgázni az nem nagy eredmény, mivel csak ez az egy feladata van és nem egy nehéz iskoláról van szó! De volt már olyan is, hogy megbukott a vizsgán és földhöz vágta a telefonját és öngyilkossággal fenyegetőzött, és anyámék nagy kétségbeesetten engem hívogattak, hogy MENJEK HAZA A MUNKÁBÓL ÉS NÉZZEK RÁ A KÖCSÖGRE!