Ti elfogadnátok ilyen segítséget a testvéretektől? Olyan szánalmasnak érzem magam.

A famíliánkban több családot is segítek valamiképpen. Unokaöcsémet havi rendszerességgel "megdobom" egy húszassal, hogy tankolhasson. Ő segít anyósomat orvoshoz fuvarozni, ha szükséges. Anyósomnak én veszem meg a nagyothalló készülékébe az elemet, és a vércukor méréshez a tesztcsíkokat - a nyugdíjából örülök ha a gyógyszereket ki tudja fizetni. Unokatestvérem munkanélküli lett, leépítették. Én is viszem Tesco-túrára, kéthetente, hogy a családjának az alapvető dolgokat meg tudjuk venni. Ha nekem most jól megy anyagilag, és nem okoz nagy megterhelést megtenni, és az én saját családom ezt nem sínyli meg, akkor úgy érzem a rászorulókat segítenem illik.

A testvéred segítségét nem szégyen elfogadni, biztosan jó szívvel teszi.

Ha a bátyád ezt megteheti akkor fogadd el nyugodtan!

Én szerencsére a bátyád helyzetében vagyok, mármint én tudnék ilyet felajánlani...

Nekem anyagilag nem lenne akadály, szóval nem érezném problémának a dolgot, persze azért van egy határ...

Tehát ha tényleg a szükséges dolgokat veszed az nem gond, de ha pl azért veszel magadnak 3 táblacsokit 1 helyzett, mert a tesód fizeti az már pofátlanság...vagy épp drága dolgokat vetetsz vele...

Úgy gondolom, ha ez nem probléma számára akkor fogadd el nyugodtan, viszont előre jó ha egyeztettek pár szabályt, például miket vehetsz pontosan (pl szereted az olívabogyót, de esetleg a tesódnak az luxus már, míg te eddig is mindig etted akkor ugye ebből lehet egy olyan feszültség amit te nem feltétlen érzel, mert nálad alap, nála meg luxus). Meg az összeget is lőjétek be, hogy betudd lőni a termékek árát is, mert én pl elég drága szájvizet és fogkrémet veszek, ami másnak ugye már probléma, míg nálam ez a termék vált be, de ha nincs rá keret, akkor keresek olcsóbb alternatívát.

Ha a húgom kerülne ilyen helyzetbe (hasonló körülmények között lenne mint te, csak ő még nem házas, 19 éves csak), lehet én is felajánlanám ezt a fajta segítséget.

Nem érezném megalázónak egyik helyzetet sem, vannak mélypontok mindenkinek az életében...

22F

Ha a testvérednek nem jelent komolyabb problémát, akkor fogadd el.

Késöbb, ha egyenesbe jössz, akkor viszonozhatod valami módon, ami neki segítség, vagy csak egyszerüen jól esne neki - és nem feltétlen pénzben mért dologgal.

Elfogadnám, szerintem ez a normális egy testvértől. Bár akkor már jobban örülnék, ha azt mondaná, hogy ad egy x összeget, mert így te is meg vagy szorítva, hogy pont akkor és ott kell elköltened, és kvázi az ellenőrzése alatt vásárolsz.

Nálunk egyébként szinte pontosan ugyanez a helyzet most, csak én a másik oldalon állok. Teljesen természetes volt, hogy mondtam a húgomnak, hogy most úgy állok, hogy tudok adni, ha kell, csak szóljon.

Volt ez fordítva is, akkor ő adott természetesen. Nem is adtam vissza akkor, és lám, itt a jó alkalom.

Végül is valahol erről szól a család. Mindenkit ott segítjük, ahol tudjuk és ahol szüksége van rá. Legközelebb pedig fordítva lesz.