Nem akarok elmenni az öcsém középiskolai ballagására, sem az utána lévő ebédre. Ez mennyire elfogadható?

"Igazából mi nem vagyunk összetartó család,sose volt testvéri viszony közöttünk mert nincs rá szükségünk."

Ez nálam felér azzal.

Szerintem kaptál rá választ: ha ez a "semmilyen" kapcsolat úgyis "köztudomású" a családodban, akkor nincs értelme "magyarázkodni". Akkor nyíltan mondd meg, hogy nem mész és kész.

DE! Nem biztos, hogy érdemes teljesen felégetni a hidakat magatok mögött (persze ez nyilván mindkettőtökre vonatkozik), és különösebben hangsúlyozni azt, hogy a testvér számotokra nem jelent semmit. Nem tudom, pl. milyen korkülönbség van köztetek, de nem egy ismerősöm felnőttkorban kezdett "jóban lenni" a testvérével, mert gyerekkorukban / fiatal felnőttként 7-10 év korkülönbség teljesen elválasztotta őket, de 30-40-50 éves korban, amikor már mindketten hasonló élethelyzetben voltak (saját család, gyerekek) ez már nem számított.

De kaptál választ, itt van:

Szépen elébük állsz, és kijelented, hogy bár az öcséd, de te teszel rá. Ne beszélj mellé, vállald, hogy egy érzéketlen alak vagy.

Ennyi. Legalább annyi gerinc legyen benned, hogy felvállalod a dolgot, és nem hazudsz összevissza.

Én mondjuk azt nem vágom, hogy miért van itt ennyi agyilag korlátolt ember, akik belepofáznak abba, hogy menjen el a kérdező, mert kibír egy ebédet, miközen semmit sem tudnak a háttérben lévő dolgokról... Nem lehet mindenkinek idilli családi élete.

Az én bátyám sem jött el sem a szalagavatómra, sem a ballagásomra. Nincs köztünk tipikus testvéri kapcsolat, nem is mondta, hogy miért nem akarna eljönni, de érdekes, nem sértődtem meg, mert tudom, hogy milyen.

De ha egyszer ennyire egyértelmű, hogy ti (a két testvér) ilyenek vagytok egymással még Karácsonykor is, akkor vajon miért akar Anyukátok pont most változtatni?

Amúgy mondd el neki ezeket, amiket itt leírtál nekünk.

Vagy mutasd meg ezeket.