Hogy tehette ezt velem? Miért kellett elmondania mindent? Nem érti, hogy ezzel csak nekem árt?

A mostohatestvéremmel 1 éve élek együtt, akkor költöztünk ide anyával. Azt tudni kell, hogy nekem ő régen nagyon tetszett, de ezzel a legtöbb lány így van, a külseje tökéletes kb. Én igazából szerelmes voltam belé, azóta se éreztem olyat... Csak hát ő eléggé bunkó volt velem, bántott, beszólt a súlyom miatt (kövér voltam és csúnya) és folyton sírtam.

Aztán most már viszonylag normálisan nézek ki, vele is másabb a kapcsolatom, csak éppen nem érti, hogy én már nem az a lány vagyok, aki odavan érte. Sőt, ő tanított meg arra, hogy senkit nem szerethetek.

Viszont ma elmondott anyáéknak mindent, amíg a barátnőimmel moziztunk. De tényleg, mindent. Hogy hánytatom magam, hogy egész évben lógtam a suliból, hogy kikkel vagyok jóban, hogy miket csinálok és hogy miben hazudok az anyámnak... Mindent elmondott, amit eddig titokban tartottam, vagy legalábbis azt hittem, hogy ő nem mondja el.

Azt bezzeg kihagyta, hogy ő megveretett a haverjaival egy csapat egyetemistát, mert mondtak rám valamit, vagy miket művel amúgy (elég balhés).

Előadja, hogy mennyire aggódik értem, arra nem is gondol, hogy én mennyit sírtam az ő "viccei" miatt, vagy hogy miatta döntöttem úgy, hogy megváltozom és nem leszek egy érzelmes, kövér, fogszabályzós, csúnya lány.

Eddig hallgattam anyát, hogy mégis mi történt velem, miért nem beszéltem vele soha a problémáimról és csak veszekedtünk.

Most ott tartunk, hogy kedden nem akar elengedni a barátnőimmel egy külföldi koncertre, csak ha jön velem valaki, akiben bízik és figyel rám. Nyáron se akar elengedni a fesztiválokra, csak ha jön velem a mostohatestvérem és végig velem lesz.

Elakar hordani pszichiáterhez, de semmi értelme nem lenne (tudom, már jártam terápiára).

A mostohatestvérem meg csak azt mondja, hogy nekem akar jót, de ezzel csak annyit ért el, hogy nem akarok vele egy házban élni, és jelenleg inkább laknék az apámnál, akivel évente 2-szer, ha találkozom és tudomást sem vesz rólam.

Ő legalább sosem támadott hátba.

Mit mondjak neki ezek után?

Szóba álljak még vele?

Miért nem tud békén hagyni és úgy tenni, mintha nem venne észre se engem, se a "problémákat" körülöttem?

Mit csináljak, hogy anya és az apja rájöjjenek, ő sem egy szent, udvarias szépfiú, mint ahogy azt hiszik?