Mit tehetnék, hogy javítsak a családom helyzetén?

Egy 4 szobás lakásban élünk anyukámmal, testvéremmel, mostohaapámmal és az ő fiával. Kicsivel több mint 1 éve költöztünk ide.Egy ideig minden jó volt, kedves volt hozzánk a mostohaapám,és jól megértettük egymást. Egy jó ideje elkezdődtek már a veszekedések (kb 7-8 hónap), és azt veszem észre hogy egyre kisebb dolgokon. Anyukám teljesen kikészül ilyenkor, akkora nyomás van benne hogy az hihetetlen.Nem érti hogy képes egy ember apróságokból ekkora vitákat csinálni.Ezeknek a vitáknak a tárgya sokszor mi vagyunk a testvéremmel (pl.miért eszünk "annyit" ) de előfordul hogy a felesleges féltékenység. Már az is baj ha anyukám véletlenül egy képre kerül egy másik(akár idegen) férfival egy olyan helyen ahol a mostohaapám is ottvolt. Többször eltart ez egy hétig is, és én már nem bírom hallgatni, de tudom hogy anyu végett erősnek kell lennem. A testvérem 20, én 17 éves vagyok. Ő már dolgozik, én még iskolába járok..próbálom rászedni anyut arra hogy találjunk valami megoldást arra hogy ennek egykor s mindenkorra vége szakadjon, de ő aztmondja hogy nehéz, mert még megvannak a mostohaapám iránt érzett érzelmei is. ( ezt sem értem hogy lehetséges, hiszen ha valaki szeret valakit akkor nem mond olyanokat hogy pl.: "menj ahova akarsz a mocskos családoddal együtt".) Sokszor beleköt az én párkapcsolatomba is, a barátomat ok nélkül elmondja mindenféle drogosnak és teljes szívéből utálja a nélkül hogy ismerné (több mint 1 éve vagyunk együtt)

Még ha sikerülne is rászedni anyukámat a költözésre, akkor sem lehetne teljesen megszakítani a kapcsolatot köztük, hiszen a lakásra együtt vettek fel hitelt, és a szerződésben az szerepel, hogy 5 évig nem lehet eladni (ebből még maradt nem egész 4 év) a lakást. Apuval nincs rossz kapcsolatunk, viszont szorosnak sem mondanám. Ő most vett egy 2 szobás lakást a szomszéd faluban, de hozzá költözni semmiképpen sem akarok, mivel az utolsó dolog lenne az életemben hogy a nehéz pillanatokban egyedül hagyjam anyukámat, annak ellenére hogy tudom okos nő, és kemény fából faragták. Akik még esetleg szóba kerülhetnek azok a nagyszüleim. Oda viszont azért nem szeretnénk visszamenni , mert 30 év után végre most lett "üres" a házuk, és csak ketten laknak ott(nagypapám és nagymamám). Szeretnénk nekik meghagyni a nyugalmat, mivel annak ellenére hogy nagyon jó a kapcsolatunk velük és szeretjük őket , még így is előfordult hogy konfliktusok adódtak és nekik ezekre a kisebb konfliktusokra már igazán nincs szükségük. Még 2 évem van a középiskolából, utána szeretnék továbbtanulni, akkor elmennék otthonról lakni, de ez még rengeteg idő, éés ahogy modtam az lenne a legjobb hogyha az egész családnak (értsd: testvérem,anyukám és én)megfelelő megoldásra sikerülne találnia.

Nézelődtem az interneten ilyen témában és találtam egy 90%ra hasonló esetet, mint a miénk. (nálunk ennyire nem fajult el a dolog hála az egeknek). Be is linkelem :

[link] ......ha tudnátok valamilyen okos gondolattal segíteni nekem/nekunk akkor örülnék ha azt itt megosztanátok velem.Tudom lehet nem ide kéne ezt leírnom, de egy próbát megér. Főleg hogy tervezem kérni pszichológus tanácsát is ( így online) . Előre is nagyon köszönök mindent!