Hogy tudnék segíteni neki?

A húgom mindig is kövér volt. Pszichésen rossz nála valami, mert a kajával való viszonya beteges. Évek alatt próbáltunk már szüleimmel mindent, de semmi sem használt. Gimisként hagyta utoljára mérni magát, akkor volt kb 120 kiló. Nemrég, kb 1.5-2 éve összejött valakivel, elég hamar összeköltöztek. Jól megvannak, szeretik egymást, aminek nagyon örülök, viszont ez az új pasi nagyon elengedi a kezét. Többször mondtuk már neki, hogy figyeljen oda rá, mert nekünk is csak úgy sikerült "kordában tartanunk", hogy otthon mindig egészséges kaja volt, stb. Erre a pasi reakciója az, hogy ő nem fog rászólni, mert neki így is tetszik. Ami örvendetes, csak amióta kikerült a kontroll alól és nála lakik, azóta mintha felfújták volna. Tudom, csúnya dolog ilyet írni, de ez az igazság. Nem arányosan oszlik el rajta a felesleg, hanem kb mind a hasán van, ami konkrétan már akkora, hogy a leghétköznapibb dolgokban is akadályozza. A cipőjét már ülve sem tudja felvenni. Eddig a combjára rakta a másik lábát, hogy ne kelljen annyira előre hajolni, de mostmár a hasa ülve elér kb a térdéig, így erre nincs helye. Már megnézi hova ül le, mert nem tud mindenhonnan felállni. Enni úgy eszik, hogy magához emeli a tányért ha tudja, mert a hasától nem tudja behúzni magát az asztalhoz annyira, hogy elérje kényelmesen a tányért. Tegnap nálunk voltak vacsorázni, és megevett 3 tányér levest, 2 púposra pakolt másodikat, a párja maradékát és a tortából 4(!) szeletet, majd egy teljes doboz nagy pringlest. Amikor már elmentek és felhívtuk őket, mert nálunk hagytak valamit, akkor a párja vette fel a telefont és hallottuk, hogy rendel a mekiben a driveban, hogy legyen otthonra "nasi".

Tényleg nem szidni akarom, csak érzékeltetni szeretném mekkora is a probléma.

Szörnyű látni, hogy egyre szűkül be az élete. Mit tudnék tenni így, hogy még kívülállóbb lettem?