Normális, hogy a párom testvére állandóan kölcsön kér, a párom pedig mindig ad neki és soha nem kéri vissza?

Én sokat évvel ezelőtt egymillió forintot adtam a testvéremnek. Kölcsönkerte, de akkoriban én nagyon jól álltam, és mondtam neki hogy nem kérem vissza.

Mi külön kasszan voltunk és vagyunk mindig is a férjemmel, így mivel nem az övébol adtam, így úgy gondolom, nem szólhat bele, nem is szólt.

Most én állok rosszabbul sok sok év elteltével, és most én kaptam meg az öcsém régi autóját ajándékba.

Szerintem ha ez nem direkt kihasználás, illetve ha kölcsönös a dolog, és nem a saját megélhetésetek kerül ettől veszélybe, akkor ez akár még remekül is működhet.

Indítani kellett volna egy szavazást hozzá :)

Én is azok pártján vagyok, akik szerint ez normális. A család, a barátok tartsanak össze. Én is mondtam már le az örökségem egy részéről a testvérem javára, nincs bennem semmi rossz érzés.

Persze ehhez nyilván kell az is, hogy az adónak ne fájjon a kiadás és a kérő se legyen felelőtlen.

Ugyan nem ekkora összeggel, de én is segítettem már a testvéremnek és nem kértem vissza tőle.

Családnak bármikor adok ha van miből.

Ha a párod normálisnak tartja, akkor normális. Évek óta én fizetem tesóm rezsijét, autója biztosítását és gépjármű adóját, és ha néha 150 ezer mínuszba megy a számlája, akkor nullázom neki, hogy fizetéskor ne mínusszal indítsa a hónapot.

Megvan rá az okom. Én így próbálok jóvá tenni sok mindent. Pl. hogy a szüleink kivételeztek velem, én mindent megkaptam, taníttattak, Neki pedig már 16 évesen gyárba kellett menni dolgozni, és a mai napig minimálbéres munkát végez.

Amúgy van olyan barátom is, akinek bármikor adnék 1-2 millát, de az egy közel 40 éves barátság, és Ő is segített nekem gondolkodás nélkül 30 éve. Nincs elfelejtve.

Sokszor nem is kell számszerűsíteni az ilyet. Segítség=segítség.