Szülők! Ti mit szólnátok/szóltatok hozzá ha a lányotok leszbikus lenne?

-Szia Pannikám.

-Szia anya, leszbikus vagyok.

-Jó. Mit főzzek ma?

Eléggé meglepődnék, mert fiam van.

Oké, nem lenne könnyű, de vele lennék, segítenék neki feldolgozni, ha meg magamban észlelnék feldolgozásbeli gondokat, akkor el tudok járni pszichológushoz. Ha neki lenne szüksége szakavatott segítségre, el tudnám mondani az előnyeit, ha nem kérne belőle valamiért. Helyrerakva a dolgokat pedig lennénk rá elegen családostul, hogy jól reagáljunk, ha támadnak a jóképességű önjelölt inkvizítorok.

Ez nem olyan dolog, amit el kell fogadni. Olyan, mintha elfogadnád, hogy szőke/barna szemű/189 cm magas/60 kg/stb.

Nem lesz tőle más ember :)

Én sem változtam meg sem anyám, sem bármelyik családtagom szemében.

Sosem ítélkeztem.

Nem is fogok. Mindenki más és mindenki mástól boldog.

Nem vagyok leszbikus,de van olyan barátnőm aki igen.

Sosem kezeltem "betegként" vagy "nem normálisnak".

Sokan mondják h mindenki elfogadó, mig nem a gyereke jelenti ezt be.

De úgy gondolom, h ha odaállna akármelyik gyerekem, h ő a saját neméhez vonzódik,elfogadnám.

Mert nem ő választja,és hatalmas erő kell h odaálljon az ember ezzel a szülei elé.

Szeretném elérni, h ők odamerjenek állni és ne legyen görcs a gyomrukban ha egy ilyet el"kell" mondaniuk.

És úgy neveljük őket is, h elfodjanak mindebkit, úgy ahogy vannak.

Tegyük fel, egy másik bolygón vagyunk ahol a melegek vannak csak. Csaj csajjal, fiú fiúval. Na és? Aztán van olyan hogy megjelenik hogy a pasi csajjal van. Az én felfogásom az, hogy egyenragúak vagyunk. Semmiben nem különbözünk, egyek vagyunk egymásért, nem vagyunk többek inkább ez a megfelelője. Én elfogadom, szerintem nem undorító. És ha a lány lányba szeret? Vérnek nem kell folynia, csak az emberek nem tudják úgy reagálni, régi szerint élnek, elmaradottak, nem tudnak alkalmazkodni vagy éppenséggel befogadni az újat. Mert ami akkor volt, minek változzon, miért nem jó úgy ahogy volt? Szerintük...

Egy embernek élvezni kell az életet, felfedezni, magára találni, megosztani azzal akit szeret. Kit érdekel kit szeret. Itt avatkoznak bele a vélemények, egyik ember hallgat a másikra,aztán így szégyenlik meg elbújnak, titkolóznak és elveszik a bizalom. Van hogy a családunk felé is.

Szerintem mindig is hinnünk kéne magunkban, a hit ami a legerősebbé tesz.

20L