Szerintetek mi az a kor egy gyereknél, amikor már segítenie kell egy háztartásban?

6-os, nem teszem ki, de várhatja, hogy én mikor csinálok meg neki bármit is. :D

5 évesen már elvárom, hogy segítsen ebben-abban, mert nem csecsemő, ő is a házban él, és attól mert gyerek, nem esik le az ujja, ha esténként elpakol a szobájában, meg beteszi a szennyest a kosárba :)

"5 évesen már elvárom" - És rá is neveled?

Mert a szüleim pont itt tolták el, hogy megspórolták ezt a játékos háztartást, sőt, "ezt nem szabad, azt nem szabad..." Ha valamit ügyetlenkedtünk öcsémmel piciként, nem az volt, hogy "így csináld", hanem kb. arrébb lettünk pakolva. Emlékszem, hogy mikor elsőbe mentem, több osztálytársam már gond nélkül gyújtott gyertyát gyufával, nekem meg kikapták a kezemből.

Aztán persze úgy lettek dolgok elvárások, hogy addig "ne nyúlj hozzá" volt a hozzáállás. Ez így rosszul jött ki, nehezebben vált természetessé, ügyetlenebben kezdtem neki. Aztán persze mára (30 fölött járok már) pl. főzni sokkal jobban tudok, mint a szüleim, de anyámnak mai napig mániája, hogy "megtanít főzni"... Én meg mindig mondom neki, hogy nem kell, mert tudok. De azért bosszantó.

Utolsó, mintha csak anyámat meg nagyanyámat írtad volna le...

"Nem jó, nem úgy kell, hagyjad, majd én, tönkreteszed, ne nyúlj hozzá" stb.

19-20 évesen meg "mindent én csinálok, senki nem tesz arrébb semmit" szöveg volt a menő.

Én is 30 leszek, most ha idejön 2 hetente, pakolászik, tanácsokat osztogat, mit hogyan, stb. Ilyenkor felvilágosítom, bármily meglepő, a hét többi napján is megoldjuk ezeket, egyedül...

Ami jobban zavar, hogy a fent leírtakat én is elvárom a (mindjárt 9 éves) lányomtól, és anyám megmagyarázza, hogy korai, kicsi még hozzá, meg ő is megcsinálta helyettünk anno...