Anyu nem enged enni?

A kérdés úgy hangzik, mintha anyukás állna a hűtő előtt fakanállal a kezében, és ahányszor be nyúlni akarnál az ételért, rácsapna a kezedre vele.

Ehelyett közel sem ez a helyzet...

Szégyelld magad! Tudod hogy sírna anyukád ha ezt elolvasná? Az ilyenek miatt tart ott a világ ahol. Édesanyádék mindent megtettek és megtesznek érted. A haverjaidat-akik pár év múlva nem lesznek sehol-mégis többre becsülöd.SZÉGYEN!!!

Emberek figyelem!

Hát nem veszitek észre, hogy milyen undorító, szeretet nélküli, a gyereküket lekezelő szülőkről van szó?

Enni nem hagyják a gyereküket, csak mert őnagyságukat az is zavarja, ha vki csendben eszik?! Sajnálják tőle a pénz ételre?! 17 évesen ilyen sakkban tartják hogy a szobájába berontanak, kutatnak, nem vihet be ételt?! Nyavalyognak hogy el kell tartani téged?!

Először is:

Még szép h el kell tartaniuk egy szó nélkül, és ha helyén van az értékrendjük, mindent meg is adnak neked tiszta szívből, hiszen a gyerekük vagy, mindenki teljes felelősséggel, és a szülői kötelességeinek tudatában, a saját pénztárcájának terhére vállal gyereket!!!

Kedves Válaszolók!

Titeket meg gyerekkorotokban hasonló módon neveltek, hogy ilyenek írtok, hogy például a gyerek dolgozzon meg a saját kajájáért, és örüljön hogy egyáltalán még nem vágták ki otthonról?!

Veletek úgy bántak hogy úgy beszéltek veletek, mint egy utolsó szeméttel csak mert ti a gyerekeik vagytok, szóval ők irányítanak titeket, és a hatalmukkal ilyen szinten visszaéltek?!

Én megmondom őszintén, hogy én úgy gondolom, az én anyám messze nem olyan mint anyaként lennie kéne, de itt elnézegetve ezt a aok kiírt kérdést amit mások írnak ki a szüleikkel való veszekedéseikről...

El vagyok egyszerűen képedve...

Hát a régi világban elvileg mégjobban lenézték a gyerekeket mint most jesszusom...

Kérdem, ez lenne az elfogadott bánásmód a gyerekekkel világszerte?

Anyám mindig olyanokról papol, hogy a szeretet milyen fontos, és nem a pénz...

Viszont én már régen rájöttem, hogy szeretet a világon egész egyszerűen nem létezik...

Burkoltan, vagy nyíltan, de mindenki csak a saját malmára hajtja a vizet.

Egyéb dolgokkal kapcsolatban meg azt mondja, hogy az érzelmek a fontosak...

Ezzel kapcsolatban is rájöttem valamire

-----> Az egyetlen 'érzelem' amit az ember érez, az a szexuális vonzalom, aminek funkciója van. Aztán idővel az is elmúlik, s a házastársak is lekezelik egymást, cagy ha még nem azok, szakítanak. Az ember tiszta szívből, önös érdek nélkül, senkit, semmit sem tud szeretni. Az átlag ember így működik. Az a tipikus 'felebaráti szeretet' nincsen meg az emberekben. Gyerekeiket, embertársaikat nem tudják szeretni. Én erre már 17 évesen rájöttem, s egyre jobban bizonyosodok meg állításaimról, s én az életemet eszerint fogom majd élni.

Bárki bármit mond, a földön a pénz az elsődleges...

Akinek van, az legalább biztonságban tudhatja magát, aki meg "érzelmeskedik" mint anyukám, az nagyon hamar elűnik a süllyesztőben...

Apukám öngyilkos lett, s azóta anyukám még nem ment vissza dolgozni, 43 évesen nincs munkája, 20 éve nem dolgozik már.

A következő párja azért költözött el tőlünk mert engem molesztált, ezzel kapcdolatban nem szeretnék több bántó megjegyzést, így is elegen voltak a családban akik engem okoltak miatta, hogy én 'tönkretettem' 2 ember életét... Egyébként ez az ember úgy költözött hozzánk, hogy anyukám egy egész szintet beépíttetett 4 millióért az örökségéből, úgy jogy ő nem adott bele semmit, és mindig mindenben, neki állt följebb...

S ami a fölháborító, hogy a nagyapám pénzel minket, és őt kifejezetten lenézi, hogy pénzéhes, zsugori stb.

Az a kifogása, hogy ő nem tud férfi is, nő is lenni...

Ilyen kis tipukus feminista *****

Szerintem teljesen egyértelmű az egyetlen és legfontosabb életbölcsesség:

"Az ember kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára" - Lázár János

Bocsánat, hogy mindent beleírtam, remélem azért tudtam segíteni:)

17/L

17 éves KISLÁNY!!!

Az a baj, hogy a ti generációtok marhára tisztába van a jogaival, de kötelességeivel NEM!

És akkor egy mondattal mindent elmondtam. Nektek nem kell normálisan viselkedni meg alkalmazkodni, ugye?! Felnőttkorodban is el kell tartania a szüleidnek, ugye? Mert te a gyerekük vagy... istenem!!! Erőjük teljében lévő fiatalokról beszélünk, akiknek nincs jövőképük, akik mindent csak elvárnak. Ideje arra is gondolni, hogy TI miben segíthettek a családotoknak, ahelyett hogy azt nézitek mivel lehetne még őket lehúzni!

Normális esetben 17 évesen az ember nem gyerek.

Persze, ha arról van szó hogy el kell tartatni magát a szülőkkel, akkor így hivatkozik magára.

Ha bulikázni meg haverozni kell, akkor kikéri magánakl már 14 évesen, hogy ő már felnőtt, nem gyerek.

Aha, szóval valójában anyukád enged enni, csak gondolom, elege van az abnormális életmódodból és aludni is szeretne.

Gondolom, anyukád lenne a legboldogabb ember, ha együtt ehetnétek legalább egyszer egy nap, de ugye ez nem lehetséges, mert délután 2-ig alszol, aztán késő este érsz haza. Én sem örülnék, ha valaki a hálószobám mellett matatna, meg csörömpölne, miközben szeretnék aludni, mert másnap dolgoznom kell.

Hidd el, az a 15 perc is idegesítő, kizökkented anyukádat, nem tud utána úgy aludni.

Másik dolog, ahogy írtam, abnormális az életviteled, hiába van nyári szünet, 17 éves vagy. Én nem vagyok öreg, 26 éves vagyok, de a te korodban nyáron 1-2 hónapot diákmelóztam, volt végre pénzem, tök jó érzés volt.

A 17 éves lány, aki Lázár Jánostól idézett meg egy kib*szott vicc. Tudod, te ki az a Lázár János? :D