Jogos a szüleim sértődése az új autóm miatt? Nekik kellett volna adnom a pénzt?

Bocs, de nekem az is fura, hogy a "vőlegényed" vesz neked csak úgy egy vadi új autót, amitől már -gondolom- minden ismerősödnek "leesik az álla".

Főleg, hogy tudják, hogy neked nem tellene rá.

Hány hónapja van vőlegényed?

Kis aranyásó...

Elég fura a hozzáállásod. Egyetértek az előzővel.

Inkább becsülted volna meg a kocsit, nagyon is jól néz ki a Lancia. Ha másnak akarsz megfelelni ilyen téren, elég nagy bajok vannak veled.

Nem valószínű, hogy sértődés, nem is irigység.

Ők megdolgoztak azért az autóért, és eladtad. A munkájukat, és azt a szeretetet, amivel ők adták, egy vadi új, idegentől kapott tárgyért. Ezek csak tárgyak.

Az új biztosan jobb, szebb, de a régiben benne volt a szívük-lelkük.

Szerintem bántja őket, hogy ők egy kis autót tudtak neked ajándékozni sok spórolás és lemndás árán, egy náluk fiatalabb ember pedig kb. "mellényzsebből" rittyentett egy nagyobbat, drágábbat. A saját szülői gondoskodásukat érzik legyőzve ebben, pedig ez nem verseny. Nem tudom, hogy a vőlegényed részéről meglepetés volt-e a nagyobb autó (ebben az esetben mit tehettél volna mást, mint elfogadod, vagy ellenkező esetben a srác sértődött volna meg). Ha előre megbeszéltétek, hogy lecserélitek a Lanciát, az kicsit bonyolultabb dolog. Persze, objektíven nézve az ajándék a tiéd, azt csinálsz vele, amit akarsz, és nem igazán sértődhet meg ezen senki. Viszont valahol megértem (még ha nem is "hideg racionális" dolog), hogy ez bántja a szüleidet. Kb. olyan lehet, mint amikor egy fiatal a diákmunkás kis pénzéből vesz egy ajándékot egy szeretett rokonának, aki ezt eladja a bolhapiacon és vesz az árán sört meg cigarettát (a "luxus" autó az ő szemükben kb. ilyen "fölösleges" lehet).

Szerintem ebben a helyzetben mindenkinek igaza van, és senkinek sincs igaza. A megoldás talán az lenne, ha nem csak a saját kicsit nézőpontját venné figyelembe a történet minden szereplője.