Mit tennétek, ha gyermeketek még életetekben követelné az örökségét?

15-re: Nem értem, amit írtál. Mi az, hogy majd lesz szoba, ha elkotródik? Pontot, vesszőt azért tehetnél, mielőtt ideböffentesz valamit.

Nálunk pl. szépen berendezett szobája van "a gyereknek". Aki lány, 22 éves, és együtt él a vőlegényével, nyáron esküdnek, és utána vesznek lakást.

Ettől függetlenül BÁRMIKOR hazajöhet a szülői házba, ha úgy alakul az élete, és nem fogok okoskodni, tolakodni, hogy miért.

Viszont ami tény, hogy az ő szobácskája a szülői ház részét képezi, tehát a férjem és az én házam egy része (mondjuk egyötöde). Nyilvánvaló, hogy ezt most még, életemben nem fogom rá íratni, és nem is menne vele sokra. Pénzben pedig nem tudom neki most a házunk értékének egyötödét kifizetni, nem állunk úgy. De bármikor visszajöhet, ha (ne adj Isten) befuccsol az élete, és szerintem ez egy nagyon szép gesztus egy szülőtől, tekintve, hogy van, ahol a gyerek "addig tart", míg felnő, utána le van szarva.

Szóval az, hogy a szülő még életében nem irat a gyerekére egy gyerekszobányi részt a házból, vagy nem fizet ki neki egy gyerekszobányi részt, attól még nem ugyanaz, hogy takarodjon a gyerek. Nem tudom, milyen családban nőttél fel.

Azt hiszem, nagyon jókat utaznék abból a pénzből :)

Ne követeljen semmit, pláne ne az ÉN pénzemet.

Végrendelettel kizárnám vagy elajándékoznáma vagyont egy arra érdemes személynek.

De az biztos hogyennek pénzéhes, számító, jellemtelen "embernek" egy fillért sem; sőt akkor volt nálunk utoljára mikor ezt felvetette.