Ez a nő folyamatosan parancsolgat nekem úgy érzi hogy mindent szabad, mit csináljak hogy felfogja: nem szeretném hogyha az anyamnak tartaná magát!?

6-os vagyok és csak azért nem válaszoltam a 7-esnek, mert vagy egy 12 éves gyerek, vagy egy végtelenül primitív ember és ezekből egyikkel sem állok le véleménycserére.

De köszönöm előttem szóló (8-as és 9-es) hogy tökéletesen leírtátok, amit magam is gondolok erről.

Nem bánt.Akkor mi bajod?Főz mos takarít dolgozik valószínűleg, apádat szereti téged elfogad mit akarsz még?

Nyugodj le egy hisztis kamasz vagy.Majd elmúlik.

De ha elüldözöd ami nem olyan könnyű mint hiszed, apád egyedül marad és nem fogja megköszönni.

Vigyázz nehogy a nő helyett téged rakjanak ki majd 18 évesen.

9-es írta:

"Az apja párja nem a gyerek cselédje, hanem a nevelője. Jó kifogás hogy "nem az anyám" ha valamit nem akar megcsinálni a kérdező. Akkor ne várja el hogy az a nő főzzön, mosson, keressen rá- miért kellne egy fillért is rá fordítania a kérdezőre? "

Minden szavaddal egyet értek. Ez a jó öreg kettős mérce a gyerek részéről.

Én átéltem a férjem mellett. Az ő gyereke már nagy, harmincas, végig ellenséges volt velem, míg itthon lakott, és utána is.

Most meg csodálkozik, hogy nem akarok nagyi szerepben lenni az ő gyereke mellett. (Mert ez ugye természetes lenne.)