Durva voltam a lányaimmal?

Eddig is így álltak hozzá? Csak mert azt írtad, hogy 3 éves koruk óta nen pakolsz el utánuk akkor gondolom ők meg is csinálták és nem maradt kupi. Akkor hogy alakult ki ez a helyzet? Ha csak egyszeri alkalom volt akkor szerintem túlzás, lehet csak meg akartak nézni egy hosszabb videót.

Amúgy én sem dobtam volna ki a kaját, egyszerűen ettem volna, ahogy terveztem ők meg majd esznek, amikor akarnak. Én is sokára tanultam meg főzni, utáltam az egészet pont azért, mert erőltették. A tipikus női munkákat sem szerettem, viszont vágtam füveg, pakoltam fát, szüreteltem, ástam a kertet, télen begyújtottam, stb. De anyum ezeket sose vette figyelembe, csak azt, hogy "én sose csinálok semmit". (Ha megcsináltan, de nem szóltam róla neki akkor is ezt mondta.) Igaz nekem anyum az a tipikus "soha nem jó semmi" szülő. Volt, mikor minden hétfőn nagytakarítottam, amég nem volt otthon, de akkor is ez volt, hogy én nem csinálok semmit. Főzni azért nem főztem otthon mert az se volt jó neki soha, mindig beleszólt, belenyúlt, mert ha én csinálom úgysem lesz jó, így meg van a francnak kedve csinálni bármit is. (Barétnőimnél meg külön főzőpartit csináltunk.) Volt, hogy azon akadt ki, hogy nem mosogattam el rögtön, mikor mondta, mert meg akartam nézni egy film végét. (Mert nem fért volna el még 20 percig az a mosatlan...)

Ha a szép szó nem használ akkor én egyszerűen megcsinálnám a saját részem a többit meg oldják meg ők. Indítsanak mosást, teregessenek ki, porszívózzanak fel, mosogassanak maguknak tányért, stb. (Ha valamihez nem értenek és segítséget kérnek akkor mutasd meg, hogy hogy kell.) Esetleg osszátok be, hogy melyik héten ki főzzön, ha nem csinálnak kaját akkor ti rendeltek vagy csináltok magatoknak. Az ő érdekük, hogy ne felnőttként essenek pofára, hogy egy ablakot nem tudnak megpucolni.

Szerintem meg igazad volt. Nem arról van szó, hogy agyon akartad őket terhelni, hanem arról, hogy függesszék fel rövid időre a szabadidős tevékenységüket - egy youtube-videót meg lehet állítani. Többször kérted, normálisan, sz@rtak rá, így jártak. Én még az ebédet se bánnám a helyedben, bár magam is utálok kaját kidobni.

A legjobban nevelt, házimunkába idejekorán bevont gyereknél is kihozza időnként a kamaszkor a hülyeséget, ha nem ért a szép szóból, akkor meg kell értetni vele tettekkel, hogy van következmény. Nálunk a szennyeskihordással volt pl. gond, szóltam egyszer, aztán még egyszer, hogy tegyék ki a mosandót, aztán fogtam, bepakoltam, ami a szennyestartóban volt, a többi maradt koszosan. Ezt megcsináltam kétszer, folyékony szappannal mosogatták maguknak a zoknit,

mert a gépet nem engedtem bekapcsolni néhány alsónemű meg póló kedvéért, utána nem volt probléma. Ugyanígy a konyhai elpakolás maguk után, közöltem, hogy amíg nem csillog-villog úgy, ahogy én este hagytam, addig nem kezdek el főzni. Ha este 7-kor lesz ebéd, az se érdekel, utána viszont már egyáltalán nem állok neki, számomra is hétvége van.:-)

26os, elolvastad a kérdést? Nem arról szólt hogy az elkényeztetett hisztigépek nem másztak elő enni, hanem hogy többszöri kérés ellenére se voltak hajlandóak segíteni az anyjuknak.

Aki meg azt mondja hogy szegénykék hogy elfáradtak a héten az iskolában, azoktól kérdezem: A szülők talán nem fáradtak el a heti munkában? Nekik nincs joguk pihenni csak a gyerekeknek?