Mit csináljak? Anyám utál, nevelőapám utál.

Anyám teljes szívéből gyűlöl, amióta az eszemet tudom, érzem rajta. Mindig a fejemhez vágja, hogy hülye ingyenélő vagyok (14 évesen?) meg hogy semmit sem csinálok itthon (nincsenek barátaim, nem járok sehova, egész nap otthon vagyok, a rendelkezésére állok). Aztán reggel kiadja az utasítást, hogy pl: mosogassak el, indítsak el egy mosást, teregessek ki és portalanítsak le mindenhol, stb. Utána megcsinálom az egyik feladatot, leülök tévézni, kimegy a fejemből, hogy ki kéne teregetni, és ő nem szól. Aztán elkezdi ő csinálni, mondom neki, hogy csinálom helyette, és akkor elkezd ordibálni (már mondtam hogy mit). A nevelőapám is pszichopata, hajamnál fogva rángat, ordibál. 14 éves vagyok, fiú. Most lettem nyolcadikos. Elköltözzek az apámhoz? De már elterveztem itt a középsulit meg minden, nem akarom az egész életemet felforgatni. Amúgy anyám is kiszeretett a nevelőapámból, de nem tud lépni, mert ő nem keres annyit, hogy megéljünk. Minden nap minden percében az öngyilkosságon töröm a fejem. De nem akarok azért meghalni, mert a szüleim(nevelőapám és anyám) utálnak. Az igazi apám nagyin messze él tőlünk. Tanácstalan vagyok. Elég bután hangzik, de nagyon durván mondja hogy semmirekellő, ingyenélő, megbízhatatlan vagyok. Na mindegy. Köszi a válaszokat!