Mit csináljak anyámmal? Állandóan panaszkodik de semmit nem tesz ellene hogy "meg gyógyuljon".

Jó válasz, de azért a segítségen kívül azt is meg kell találnod, hogy húzd meg a határt, mennyit hallgatsz meg a panaszözönből. Ha nem akarsz az anyukája lenni, akkor egy kicsit légy rafkós.

Hívj néha meg egy kedves rokont, biztasd találkozókra ismerősökkel, vidd el sétálni, de ne hagyd, hogy a panaszkodással megmérgezzen. Hagyd olyankor magára, mint egy hisztis óvodást. Három év nagy idő, ennek már le kellett volna csengenie. Másrészt az ő kotrársa lévén állítom, hogy az otthagyásban az ő már korábbi kezeletlen depressziója, klímaxa is a részese lehetett. Talpra kell állni, és nem ördögtől való egy rendes szakember. Igaz ők nem a kis sérelmét figják simogatni

Bocs elkattogott, szóval igaz ők nem is a sérelmét fogják simogatni, hanem feladatot adnak és cselekednie kell. Talán ezért sem akar oda menni.

Légy bátor, és ne hagyd, hogy a szükségesnél jobban belevonjon abba, hogy az ő bajait hallgasd.

Kérdező!

Ugyan ebben a cipőben járok, csak az enyém lelki beteg.

Én 23 vagyok és 10 éve váltak el a szüleim. Anyának pánikbetegsége van, amit valószínűleg a munkahelye vált ki, de már nem sok van a nyugdíjaig szóval szerintem váltani kéne, de ő tudja.

Ebben a korban döbbennek rá arra, hogy eltelt a fiatalságuk. Hogy régen mekkora buliribik voltak, hogy miylen sok csávónak kellettek, hogy lefutották a maratont 70x, hogy stb stb stb.... unásig lehetne sorolni, de ehelyett felvette a beszélgetéseik témáját a család, a barátok problémái, panaszai, hogy ki milyen beteg, mennyire rákos, mennyire nem rákos, mennyire őszül, milyen kövér, stb. És egyébként szerintem (pontozzatok le nyugodtan, de akkor is igazam van) az idősebbekbe nincsen összetartás. Szeretik egymást cikizni, piszkálni, lenézni, a buszon direkt nem át engedni a helyet egy másik (sokkal idősebb embernek vagy legalább beülni az ablakhoz és ölükbe venni a táskát, helyette végignézik, ahogy a bottal közlekedő 96 éves bácsi kapaszkodik az előttük lévő háttámlába...) szóval vannak ganyé emberek. sajnos.

Szóval igen. Régen a sikerekkel dicsekednek egymásnak, ma már azzal, hogy kinek vannak nagyobb problémái, ki a nagyobb beteg, stb.

Félek ilyenek leszünk, ilyen leszek én is, bár nem akarok ilyen lenni....

Ha anyukád a sámánok körét szereti és ebben éli boldogságát, akkor csinálja. Sőt, győzd meg, hogy mennyen el egy hétre egy iylen táborba. Hátha akad ott valaki, aki megmondja neki, hogy fejezze be a mártírkodást, emrt nem megy vele semmire....

Tolerálás... Hmm... tudod tolerálhatod az anyukádat, sajnálhatod őt, pesztrálhatod, meghallgathatod, okosan bólogathatsz miközben panaszkodik, de ezzel nem segítesz neki....

Ha szánod őt, ha sajnálod, azzal csak azt erősíted benne, hogy ez jó dolog, miközben téged is tönkre tesz és magát is még jobban.

Dugj a kezébe pozitív gondolkodós könyveket, mond meg neki hogy menjen el egy civil szervezethez, vagy asszonykórusba vagy valahova, ahol leköti magát, a szabad energiáit élményekbe folytja nem pedig önsajnálatba ..

Teljesen megértem a problémádat, hsiz én is ebbe vagyok. Non stop azt hallgatni, hogy "Szegény Én" kbszaott unalmas.

Én akkor döbbentem rá arra, hogy anya a szánalmammal élvezi a figyelmemet, amikor bevágta, hogy "Felhívott Magdi, annak is annyi baja van, de annyira unalmas őt végighallgatni, nincs erőm hozzá...".

Ezt azt jelenti, hogy az ő bajait mindenki hallgassa meg, meg tolerálja meg fityfene, de ő vissza ezt nem adja, mert akkor az egó, a szegény én, a mártír háttérbe vonul.

Na ez az ami kbszott szánalmas.

Nem a te problémád az, ami anyádé. Ezt neki kell megoldani, saját maga tudja megtalálni a saját boldogságát. Te nem fogod tudni.

És ne is legyen lelkifurkád. Nem tehetsz róla. Ne akard rendbe hozni, ez az ő feladata. Ne pesztráld és ha olyanokat mond, hogy "majd rájössz ha neked is ilyen rpoblémád lesz" meg " engem nem hallgat meg senki" meg " ezt nem direkt csinálom" ennek ne dőlj be.

Manipulálni akar, lelki terrort akar. Ilyenkor hagyd faképnél, menj el otthonról, sőt, meg is mondhatod neki, hogy "anya, nem foglak pesztrálni, eddig bírtam. Nem akarlak már sajnálni, elég volt. Fel akarok rád nézni, azt szeretném hogy értelmesen tudjak veled beszélgetni, h ogy tudj nekem tanásot adni iylen-olyan ügyekben. Nem akarom hallgatni a nyavajgásod. emeld fel a segged, tornázz, barátkozz, randizz, de fejezd ezt be."

Enyém ebből értett egy keveset, visszafogta magát. Sajnos kell a zsarolás, az, hogy felfogja mit művel. a mártírok csak azt veszik észre, hogy ha nem foglalkozol vele. Írasd be egy pszichiáterhez. Magán dokioz. elkér pár ezer ft-ot, de jót fog neki tenni. Olyan tanácsokkal látja el, amivel más nem tudja.

Nagyon remélem hogy ezt kihevered. Komolyan mondom! Tudom mennyire szörnyű egy ilyen emberrel élni. Kitartást kívánok!