Akinek az édesanyjával nem volt igazi anya-lánya kapcsolata annak a saját gyermekével milyen a kapcsolata? Saját tapasztalatokra lennék kíváncsi.
Anyukámmal nem az igazi a kapcsolatunk, ez hosszú történet. Sok mindent nem is osztok meg vele, mert úgy érzem nem értene meg (már volt előtte pár dolog amiről őszintén beszéltem neki, de valahogy úgy éreztem nem támogat). Szóval sok mindenről inkább anyósommal beszélek pl. hogy babát szeretnék.
Ha nekem gyermekem lesz szeretném ha a mi kapcsolatunk jó lenne, szeretném jól csinálni. Szeretném ha a gyerekem úgy érezné, hogy rám mindig számíthat, mellette állok és segítem amiben tudom. Van persze amit én is úgy csinálnék, mint Anyu, de van pár dolog amit pedig teljesen másképpen.
Az én anyám agresszív alkoholista volt, ezért sosem volt köztünk anya-lánya kapcsolat. Amit tapasztaltam mint anyától az, hogy mai napig undorítónak tartom ha egy nő részeg. Nem emlékszem, hogy mi valaha beszélgettünk volna bármiről is, arra viszont tisztán emlékszem, hogy milyen könnyen tudott megverni csak azért mert totál berúgott.
Én is anya lettem. A lányom 14 éves a fiam 23 éves. Mindkét gyerekemmel csodás kapcsolatom van. Büszke vagyok arra, hogy egyik gyerekem sem látott soha részegnek, hogy mindkét gyerekem még ma is elmondja ha gondja van, vagy ha csak beszélgetni akarnak. Sosem kellett félniük, hogy "jaj mi lesz mert egyest kaptam vagy kipróbáltam a cigit" Bízom bennünk, és ők is bíznak bennem.
45/N
Szerencsére nem volt annyira vészes a helyzet, mint amit valaki írt az alkoholista anyjáról. Az enyém egyszerűen olyan tapintatos, mint egy elefánt a porcelánboltban és bármiben megtalálja a kritizálhatót. Engem ez távolított el tőle, hogy visszaélt a bizalmammal (kinevette a titkaimat gyerekként, kamaszként, kínos helyzetekbe hozott), illetve az állandó kritizálás.
A lányom még kicsi, idén lesz óvodás. Arra figyelek, hogy a tapintatot megkapja és ha le is kell szidnom, a tettét kritizálom, nem a személyét. Ez most még olyan banális helyzetekre értendő, hogy ha meghúzza a kutya farkát, akkor butaságot csinált és nem ő maga buta.
De később, komplexebb helyzetekben is igyekszem az esetlegesen rossz cselekedet bírálni, soha nem őt. Valamint ha vitába keveredik valakivel, akár rangban felette állóval (tanárral, felnőttel), akkor nem fogom automatikusan azt gondolni, hogy a felnőttnek van igaza. Meghallgatom a lányom verzióját is.
Ez volt a másik dolog, hogy alapállás volt, hogy bármilyen vitában csak én lehetek hibás. Igen, néha én voltam, de nem kizárólagosan és legalább a próbálkozás jól esett volna, hogy utánajár és megpróbál megvédeni. Azt nem vettem volna zokon, ha olyanért csesz le, amit tényleg én bacarintottam el, de vélelmezze, hogy esetleg nem mindig én voltam a hibás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!