Ha egy 16 éves lány oda költözne a barátjához aki a szüleivel él es 21 éves. De szülői engedélyel! Lenne valami baj?

ha szeretitek egymást és tényleg egymáshoz valók vagytok,akkor 2 év múlva költözzetek össze egy kis albérletben.

így 16 évesen odaköltözni az aktuális pasihoz,a szülők nyakára elég gáz lenne.

várjatok még2 évet,addigra te is tudsz dolgozni,majd akkor összeköltöztök

Ne haragudj, kérdező, de ez egy annyira, de annyira proli dolog. 16 évesen odaköltözni a pasidhoz, mégis minek??

Annyira nevetséges, amikor egy félig gyerek felnőttesdit akar játszani, közben meg anyucihoz rohan engedélyt, pénzt kérni.

Poén hogy csak 2 válaszolt a kérdésre. Nem mindegy nektek hány évesen akar költözni? Tett fel egy kérdést és nektek arra kell válaszolni nem pedig oltogatni.

Amúgy meg költözz. Ne foglalkozz mások véleményével. Ha mind a két fél szülei bele mentek akkor hajrá.

"Ha mind a két fél szülei bele mentek akkor hajrá."

Akkor válaszolok konkrétan: Ha mindkét fél szülei belementek, ott komoly bajok vannak.

Először is jó esetben egy huszonegy éves FÉRFI másként gondolkodik mint egy tizenhat éves, aki nemrég szabadult az általános iskolából. Mások az igényei, céljai, mások a prioritásai mint ebben az esetben a lánynak. Ezek a különbségek nem teszik őket igazán megfelelő partnerré- már amennyiben egy felnőtt partnernek tekinthet egy olyan fiatalt, aki nem képes a saját életéért felelni. Huszonegy évesen az az ember dolga hogy megteremtse a saját egzisztenciáját, anyagi biztonságát, hogy ne függjön senkitől. Ez még egyedül sem egyszerű, úgy meg sokkal nehezebb ha eközben anyagilag támogatnia kell a kiskorú partnerét. Vagy hogy gondolták? Majd a srác szülei fizetnek nekik mindent?

Egyetértek azzal aki azt írta előttem hogy nem kellene más zsebére felnőttesdit játszani.

A tizenhat éves lánynak pedig az a dolga, hogy megalapozza a későbbi jövőjét, eldöntse hogy mi akar lenni a későbbiekben- remélhetőleg olyan ember aki nem szorul másokra, és nem kényszerül kiszolgáltatott helyzetbe.

Ha most összeköltözik a pasijával, biztosan nem a tanulmányaival fog törődni, hanem azzal fog küzdni hogy beilleszkedjen egy idegen családba, ahova igazából semmit sem visz. (ugyanis az édeskevés hogy dúl a szerelem, fogjuk egymás kezét a pasival, meg jókat szexelünk)

Előbb utóbb vissza fog ütni hogy eltartják, pedig még csak nem is rokon. És ha el is fogadta eddig a család, az hogy ismerik egymást, vagy hogy együtt élnek nagyon más dolog. Képes lenne az a lány részt venni a család életében, tevékenyen intézni a dolgokat úgy hogy ne menjen a tanulmányai rovására? Birni fogja a párja szüleinek az elvárásait, Boldogulni tud majd az esetleges ellenséges reakciókkal? Hiszen az ilyen helyeztek még a felnőtteket is megviselhetik ha egy fedél alatt élnek az anyósékkal.

Úgy gondolom ez a helyzet egyik fiatalnak sem lenne jó. Túl nagyok a terhek éppen akkor mikor minden erejükre szükség lenne ahhoz hogy a saját életük jól induljon. És mi lesz ah elmúlik a szerelem? Hova megy utána a lány? Haza a szüleihez ha esetleg ráun a pasi vagy nem bírja ott az "anyóséknál"?

Még valami: Tételezzük fel hogy a férfi családja jómódú, nem okozna gondot hogy eltartsák a fiuk kiskorú szeretőjét. Az a lány el fogja viselni, hogy mivel semmit sem ad be a háztartásba, sőt eltartják, semmibe vehetik, lehet hogy nem lesz semennyi döntésjoga a családban?

És hogy csak a lány szüleiről is szó ejtsek: Durva hogy elengedik ilyen kiszolgáltatott helyzetbe azt a lányt. Az ő dolguk lenne hogy védjék, és helyes útra tereljék ha már nem bír a hormonjaival. Az ő kötelességük hogy erős, egyedülálló életre képes felnőttet neveljenek belőle. És ne asszisztáljanak hozzá hogy egy felnőtt kitartsa.