Ha a gyereketeket harmadjára sem vennék fel az egyetemre, akkor elküldenétek dolgozni?

melyik szak, ha megkerdezhetem? En pl regen bme-re jelentkeztem es csak a rajzfelveteli miatt nem vettek fel. ( hozzateszem, ugy kezdodott,hogy nevedet es lakcimedet ird fel, pollackon meg 4 szamjegyu kodot kaptal....no mind1) bme-n bejeloltem egy masok szakot is, felvettek volna, de vegul ugy donotottem megis epiteszmernok szeretnek lenni ezert megforditottam sorrendet...mivel engem felvettek nem gondolkodtam a rajzfelvetelin ujra...de pl van aki 2-3 szorra is megprobalja....nekem annyit nem ert ( sajnos a bme is neha csak olyan, mint egy marka, pedig a pollack sokkal gyakorlatiasabb)

szoval a sok offert bocs: volt aki elment technikusira addig meg ilyenek...egyik havert nem vettek fel mernokinfora elment valami 2 eves okj-s programozora addig.azota felvettek.

Bocsi a sok szovegert

Nincs gyerekem, de ha lenne/lesz, biztos, hogy mellette állnék a céljai elérésében.

Kicsit filozofikus kérdés, de mi éri meg jobban: pár elpocsékolt év, ha utána egész életedben az lehetsz, ami szerettél volna lenni, vagy az, ha inkább feladod az álmod csak azért, hogy egyből dolgozz?

Igen, persze, lehet munka mellett is tanulni, felkészülni a felvételire. Van, akinek ez megy, van, akinek nem. Nem vagyunk egyformák. Meg az se mindegy, hogy milyen munkát tud így vállalni. Ha napi 8 órát lehúz a gyárban, teljesen érthető, ha mellette nem lenne energiája tanulni.

Én nem osztom ezt a "vagy dolgozik, vagy tanul", meg hasonló filozófiákat. Félreértés ne essék, nem pártolom a naplopást, de azért ekkora szent ügyet nem kéne csinálni a munkából. Összedől a világ, ha valaki pár hónapot, vagy netán urambocsá' egy-két évet kihagy? Ettől ő egész életében egy mihaszna lógós csürhe lesz? Hát nem. Persze, ösztönözném, hogy valami laza, esetlegesen a leendő szakmájához passzoló alkalmi munkát vállaljon, de az elsődleges az lenne, hogy felvegyék az egyetemre. Már ha tényleg az neki az ideális cél.

Egyébként meg oké, nem egy jogász-pontszámos szak. És? Nem mindenki Einstein. Van, akinek nem olyan jók a képességei. Van, akinek egy 380 pontos felvételi is nehéz. És? Attól ő még lehet a jövőben remek ember a szakterületén. A vécépucoló és a tudós között azért elég széles a skála, nem csak az egyik vagy a másik véglet létezik.

Szerintem nyugodtan dolgozhat a felvételik között. Nem muszáj 8 órában, de valamit elkezdhetne. Akár időszakos munkát is.

És ha semmi dolga nem volt, csak a tanulás és így sem jutott be már harmadszorra, akkor azért el kéne gondolkodni, hogy jó helyre jelentkezett-e.

Mondjuk én eleve nem tudom elképzelni, hogy a mi családunkból csak úgy ellegyen valaki 3 évig. Szóval a gyerekem sem ilyen beállítottságú lenne.

Felnott ember es szulein vegetal erdekes eletkeptelen ember.

Es szulei pedig ezzel csak artanak neki

Ez már sajnos egy következmény. Ennyi idős korára, már ki kellett volna,h alakuljon a saját igénye arra,h vmi hasznosat tegyen. Normális ember nem tud ellenni évekig otthon a nagy semmittevés közepette. Mert valószínűleg semmit nem csinál (max gépezik), mert az egyetemre készülés nem igényel ennyi időt, meg ugye az eredmény sem látszik.

Szóval egy felnőtt embert nem a szüleinek kell noszogatniuk,h kezdjen már magával vmit, hanem már rég a saját életét kéne irányítania. Vmit nagyon elronthattak anno a szülők,ha ez lett belőle - vagy mindent ráhagytak, v pont,h sokat bántották, és most ezzel kompenzálnak...stb. De ha már így alakult, akkor a jobb későn mint soha - elven, most a sarkukra kéne,h álljanak, és választás elé állítani a "gyereket"; v dolgozik, v elvégez egy tanfolyamot, v felvételizik olyan szakra, ahová tuti felveszik (ha van ilyen).