Akik külfödön élnek vagy Magyarországon de nagyvárosban és a szüleik vidéken, azok segítik rendszeresen a családjukat?

Nem.

A szüleimnek nincs szükségük segítségre, igen jó anyagi helyzetben vannak.

Ha lenne, akkor segíteném őket persze.

A hugom külfödön él/tanul.

A parfüm amit használok Magyarországon nem megvásárólható ezért ő szokta nekem ott venni. Vagy pl nemrég vett a férjemnek egy timberland cipőt mert itt (Budapesten) nem volt olyan.

Természetesen a pénzt mi adjuk neki, hisz ő még tanul.

Testvérem már egy nyugat-európai ország állampolgára.

Évente többször hazalátogatnak. Ilyenkor szoktak nekünk hozni olyan dolgokat, amik inkább ott elérhetőek, de mi szeretjük (pl. egy bizonyos márkájú kávé, csoki stb.)- ilyen ajándékkal kedveskednek nekünk.

Cserébe én pedig a kislányának veszek szép magyar mesekönyveket (számukra fontos, hogy a gyerek is tudjon magyarul), vagy más, magyar kultúrával, irodalommal stb. kapcsolatos dolgot. A férje bolondul a gyulai márkanevű kolbászokért, amit az országukban nem is lehet beszerezni, más magyar húsipari terméket igen. Apróságok, de ők ennek örülnek.

Ezek többsége is nyilván beszerezhetők, megrendelhetők ott náluk is (mint ahogy azt a bizonyos kávéfajtát is meg tudnám venni valahol itt Budapesten is), de szeritem ez egy kölcsönös, kedves gesztus, jó ajándékok oda-vissza.

Természetesen nem támogatjuk egymást anyagilag, mert mindenki normálisan dolgozik és él, nem szorulunk rá.

Ha bármelyikünknél szükség lenne erre, akkor viszoönt számíthatnánk a másik család segítségére, mert tiszteljük, szeretjük egymást.

Sajnos a szüleink már nem élnek, amikor még éltek, akkor sem várták el, hogy támogassuk őket.

Ezzel együtt normális értékrendű családban nevelkedünk és ahányszor hazalátogattunk (Budapestről Pest megyei kisebb településre, illetve a testvérem külföldről), sosem mentünk üres kézzel. Idős, beteges szülőknek segítség volt az is, hogy bevásároltunk (akár tisztítószer, tartós élelmiszer stb.)

Természetesen sosem követelték, nem várták el, mindig mi kérdeztük meg, hogy mi van fogyóban, mit vigyünk, minek örülnének. Mindig megbeszéltük.

Ők pedig igyekeztek ezt finom, hazai ebéddel, gondoskodással meghálálni- hza élnének, akkor örülnének az unokákkal töltött időnek.

Én két ilyen családot ismerek.

Egyik eset: ott a szülők nem falun élnek, hanem kisvárosban. Van jó munkájuk, így nem pumpolják a lányukat. Esetleg néha megkérik, hogy vegyen nekik ezt-azt, ami Bp.-n pl. kínai boltban, eurósban olcsóbb, de azt utólag kifizetik, de leginkább az a jellemző, hogy két-háromhavi 1x ők is feljönnek meglátogatni a gyereküket, és akkor jól bevásárolnak azokból a cuccokból, ami otthon nincs vagy ha igen, akkor drága. Ha meg közben jut eszükbe vmi, akkor szokták megkérni a lányukat.

Másik: na, ez a másik véglet. Nagyanyám és apám - apám tipikusan az a balek volt, akit kihasznált és csicskáztatott az anyja, miközben nagyanyám a nagybátyámat pénzelte. Na ott heti szinten mentek az ilyenek, hogy neki popcorngép kell (a mikró már nem elég neki a Mogyi zacskós pattogatottkukorica-alap pattogtatásához) meg gumicsizma meg minden egyes gyógyszer meg gyógykészítmény, ami a tv shopban van meg a Nők Lapja reklámoldalain, meg vásároljon be neki fullra. Úgy, hogy nagyanyám nem volt csóró, baromi jó özvegyi nyugdíjat kapott meg pumpolta apámat pénzért, és magára nem is költött, a kaját vitte neki ingyen a szomszéd, a fát apám vette tüzelésre... persze, az összes pénz nagybátyámra ment.

Nincs szoros kapcsolatom a szüleimmel, nagyon ritkán beszélünk egymással (megvan az oka), de anyagilag minden hónapban támogatom őket, ugyanis tudom, hogy rászorulnak. Nem hívogatnak pénzt kérni, nem próbálnak lehúzni többel, mint amit adni tudok (ha így lenne, biztos nem látnának tőlem egy vasat sem), ill. megvan az oka annak is, hogy nem adnék a kezükbe készpénzt, szóval innen fizetem a rezsijüket, online minden hónapban, ezzel járulok hozzá a megélhetésükhöz (mindketten dolgoznak, de nagyon alacsony fizetésért).

Évente egyszer találkozunk, olyankor szoktam vinni teát és olyan édességeket, amiket Magyarországon nem lehet kapni.