Miért van az, hogy amikor a szüleim veszekednek, én csak hallgatom és közben végig görcsben van a gyomrom, mert félek h még jobban megsértik egymást vagy még rosszabb irányba megy a veszekedés?

#1 Nálam azért volt görcsben a gyomrom, mert anyut féltettem, nem apámat. Őt sosem kedveltem, mert vert minket és alkoholista volt, szóval nem feltétlen mindkét félért aggódik az ember. Apámtól aztán elvált anyu, de az élettársa is alkoholista volt, akivel pár évvel a válás után jött össze. Tettlegesség csak egyszer fordult elő itt, de ha már egyszer megtörtént, a következő is bármikor megeshetett volna. :( Szóval aggódással telt a gyerekkorom.

Kérdező, sajnos nemigen tudsz ez ellen mit tenni. Én pl. ilyenkor nem mertem elmenni otthonról, mert féltem, hogy anyunak bántódása esik.

Nekem is sokat veszekedtek, amikor kisebb voltam, de nyolcéves koromban elváltak, és újraházasodtak. Persze az új családjaikkal is veszekednek, szóval... Én már úgy vagyok vele, hogy teszek rá. Tudom, hogy elválni nem fognak, verni (már) nem fogják egymást, az öcsémnek meg itt vagyok én. Én a jég hátán is túlélek. A többi az ő hibájuk.

Annyit tudnod kell, hogy SEMMI nem a te hibád! A szüleid gyerekesek, nem egymásnak valók, valószínűleg el kéne válniuk. Eszedbe ne jusson semmit bevenni, vagy más, BÁRMI MÁS ártó cucchoz nyúlni! Legyél te a felnőtt a családban. Tudom milyen az, és nem lehetetlen. Legyél nyugodt. Ölelj plüssöt közben. Nekem kicsiként bejött.

Kitartás!♥