Jogos e a felháborodásom? Tudom hogy az csak kiváncsi vagyok a válaszaitokra.

Négyen élünk egy háztartásban édesapám nyugdíjas, öcsém most munkanélküli én meg édesanyám dolguzunk. Szóval minden hónapban fizukor kb-ban oda adom a pénzt anyának, pár ezer forintot tartok meg nem többet tényleg annyit hogy legalább egy hónapban egyszer eltudjak menni a haverokkal bulizni de ez is ritkán van,mivel az elrakott pénzemnek mindig lába kel édesanya megtalálja tudja kié de nem érdekli elrakja és elkölti (hasznos dolgokra legalább) de nem szól nekem hogy héj fiam ide tudnád adni a kis megsporólt pénzedet ,mert kifogyott a kassza csak úgy zsebbre vágja mint mi sem történt volna és ha nem kérdezem hogy mi van hol pénzem akkor nem is szól, sőt volt már olyan hogy le is tagadta pedig 100% hogy ő volt a ludas.. A legnagyobb döbbenetet bennem az okozza hogy kutat utánna mert a ruhás szekrényemben mindig guberál ott már nem egyszer talált rá a pénzre, nem kerestem más helyet neki bíztam benne hogy hátha nem nyul hozzá de tévedtem. Nálunk mindig a pénz a vita forrása de általában én járok rosszul oda adok mindent majdnem de az is kevés azt a keveset ami eltünt szóba hozom akkor meg én vagyok a rossz ember. Ez tipikus esete annak,hogy nyújtom a kezem és az egész karom kell.