Anyukám szerint vége az életének. Mit tegyek vele?

Fiatal korában elvégzett egy rakás tanfolyamot. Szorgalmas volt,mindig nyitott volt mindenre. Aztán megszülettünk mi,én és a hugom. Aztán nem ment vissza dolgozni. Most,hogy már 6 éve elvált apámtól,a gyerektartásból éltünk,mert nem keveset kapunk. Plusszban melózom énis ( 22 éves fiú vagyok ) namármost anya régi végzettségei manapság semmire nem jók mert azóta eltelt 25 év mióta elvégezte a számítógépes titkár stb tanfolyamokat. Hiába mondom neki,hogy üljön vissza az iskolapadba,végezzen el esti iskolában valami keresett szakmát. Egyszerűren nem hajlandó. Azt mondja,50 évesen minek. Ilyenkor mondom neki,hogy van aki még ilyenkor is elmegy egyetemre mert ha végez aklpr még 15-20 évet is lazán melózhat a végzettségével. De őszerinte ezek csak kirívó esetek és minek akarjon ő a munkaerőpiacon versenyezni a fiatalokkal... elgondolkodtam miért gondolkodik így. Aztán rájöttem,hogy a szocializmusban nőtt fel. Mondtam neki,hogy manapság egyre kevésbé számít ki hány éves. De makacs,nem érdekli a véleményem. Mondtam neki azt is,hog manapság az élethosszig tartó tanulás a garancia sokmindenre. Szerinte ez is badarság. Mit tegyek vele ? Vagy menthetetlen ? Nyugdíjra nem sokra számíthat majd az államtól,szóval én és a hugom fogjuk eltartani majd. Ezt mi vállaljuk szívesen hisz anya is sokmindent feláldozott értünk. De azért valamit kéne neki is csinálnia a 4 fal között üldögélés helyett. Ötletek,hogy mit tudnánk tenni vele ? Előre is köszönöm.