Egy apuka sose fog örülni annak, hogy a lányának pasija van?
Az első kapcsolatomnál 16 éves voltam (sokáig tartott), és ott nyilván az elején nem örült, hogy van barátom, de persze elfogadta meg kedvelte is, csak nem nagyon beszélgettek. Nem volt vele baja azon kívül hogy megrontja a kislányát. :D
A második kapcsolatomnál már könnyebben fogadta a dolgot, de vele se nagyon beszélt, meg nem nagyon találkoztak, mert nem tartott sokáig.
Most vagyok a 3. kapcsolatomban két hete, és nagyon nagyon nagyon szeretem, ő az, akit kerestem! :) Nagyon fontos lenne nekem, ha most apum nem csak elfogadná a tényt, hogy van, hanem jóban is lennének. Kivitelezhető, mert van közös bennük, lenne beszédtémájuk. De amikor mesélek apumnak róla, akkor valahogy mindig elvicceli, meg nem tudom, mintha nem örülne, hogy megint van barátom. (Majdnem két évig nem volt).
Úgy érzem, a házasságomig nem fog örülni senkinek... :/ És ez engem bánt.
Nővérem 10 éve van együtt a párjával és ő vele jól kijön.
20/L
Apukák így vannak vele: Az én kicsike kis lányomat elveszi az a csúnya gonosz pasi. Fiú gyerek esetében: Az én nagy fiam már csajozik! Milyen nagy fiam van!
Anyukák így vannak vele: Milyen nagy lány a lányom! Már pasizik! Fiú gyerek esetében: Az én picike kis fiacskámat elveszi az a b*üdös r*b*nc!
Ez, hogy mennyire örül a sráctól is erősen függ.
Engem minden volt barátnőmnek szerettek a szülei, sőt volt olyan eset, amikor a lány szakított velem és az apja hívott fel, hogy mennyire sajnálja stb...
Ilyen is létezik.
Az én apám is ilyen.
Ez a génjükben van, vagy nem tudom..
Szerintem próbáljatok meg elmenni együtt nyaralni, töltsön Apukád, és a barátod minél több időt egymással, talán megkedveli, és végre látja, hogy jó "kezekben" vagy.
Szia!
Az a baj, hogy ha kicsit is érzékenyebb vaggy, már ezzel a hozzáállásával is megmérgezhette a párkapcsolatodat, legalább tudat alatt - és akkor persze hogy majd igaza lesz.
De előbb kellett volna ezen gondolkodnod. Még a kapcsolat előtt.
Mondják, hogy csak azoknak van jó párkapcsolatuk, akik a szülőkkel jóban vannak. Márha a gyereken múlik.
Szerintem érdemes rajta dolgoznod. Ha nem megy a közeledés apukád felé, akkor fordulj pszichológushoz, aki segíthet ebben a kérdéskörben.
Nehogy beleess abba a csapdába, hogy azt hiszed, utána már nem lesz más (ez is előfordulhat persze, de nem tudhatod előre), görcsösen ragaszkodsz az elképzelésedhez. Apud is csak a ragaszkodást látja belőle. Lehet, volna számodra mondandója is, csak meg kellene hallgatnod.
Nekem ez a fajta hozzáállás mindig is olyan fura volt... Apukám például tök jóban volt a férjemmel már az első találkozásukkor is, sőt, amikor még nem is ismerték egymást, akkor is örült neki, hogy mi összejöttünk.
Mondjuk a korábbiakkal sem volt baja általában, pedig azért időnként voltak érdekes választásaim :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!