Nem birom. Muszaj volt leirnom. (? )
Tudom, van rengeteg ilyem kerdes, de ki kell irnom magambol. Elnezest a hibakert, telefonrol irok.
Elso sorban, 16 eves vagyok, es lany. Mar evek ota mindig veszekszik velem anyam. Igaz, en is vissza szolok mar, de egyszeruen tehetetlen vagyok. nem egyszer meg is utott. Persze, ahogy idosebb lettem, mar eltudtam hajolni,vagy a kezemet oda tenni. Ez lenyegtelen is. Mar gyszeruen ugy erzem hogy barataim sincsenek. Egy olyan baratom sem maradt, akinek eltudnam mondani ezeket. Regen voltak, sokan. Barmit megtudtunk beszelni. De egyre inkabb nem mehettem sehova. Az elejen, par eve, nyaron 6ra otthon kellett lennem (14lehettem) telen delutam 3 orara. Oke, elfogadtam. Nyarom strandra, nem mentem soha, eleg nehez volt mert minden baratom ott volt.
Aztan volt egy idoszak, amikor normalis volt velem. Kaptam egy kutyat. (Csne corso jellegu kevereket) imadom azota is. Talan o az egyetlen akivel tudok "beszelni" Szomoru, igaz? Hat, nincsenek barataim.
Most megint elkezdett "bunko" lenni. Ugye mar 16 eves vagyok. Baratok? Meg most sincsenek, olyanok akiknek elmondhatnam a problemaimat. Barhova megyek, 10-20percenkent hivogat. Egyszeruen a barataim is meguntak hogy egy csepp maganeletem sincs.
Ha nem hivom vissza egybol, vagy nem veszem fel, mar egybol ordibal velem. Telefonon keresztul a mimdenki halja korulottem. Annyira kellemetlen.
Hiaba beszelek vele errol, nem erti.
Nem is ertm, mit problemazik, amikor barhova megyek a kutya is jon velem. Igy eselyem sincs bemenni barmilyen szorakozo helyre. Egyszer sem jottem reszegen haza. Nem drogozok. Ha elmegyek itthonrol, a kutyaval setalok. De egybol hiv.
Ertem hogy aggodik, de tenyleg, teljesen tonkre akarja tenni az eletemet. Nalam fiatalabb lanyok bokorban basznak, reszegen esnek haza hajnalban, es drogoznak. En meg?! Ah..😔
Mar csak az az egy "elet celom" van, hogy kitudjak menni kulfoldre dolgozni, esetleg a kutyammal eredmenyeket elerni. Vagy irni egy konyvet.
Csak..had szabaduljak el innen.
Mas lanyok a pasik miatt sirnak, en meg anyam miatt. Egy baratom volt, vele szakitottunk, mert nem mertem elmondani neki mi van itthon, szegyeltem. Es nem birta tovabb, hogy nem tudja miert vagyok szomoru.
Egyszeruen mar teljesen kikeszultem. Suliba az osztalytarsaim elott sem merek megnyilni.
De mar, most ki kellett irnom magambol..
Volt olyan hogy inkabb meg haltak volna, de a kutyámat nem lennek kepes itt hagyni. Egyedül ő az egyetlen, aki miatt nem tettem butaságot.
Leírom, én hogy látom ezt a helyzetet. Szerencsére engem kb sosem korlátoztak ilyesmikben, de amúgy sem tűrtem volna el... ugyanis ha belegondolok, ő a hibás azért, mert élek, és ha már mindenképp élnem kell miatta, ne szivasson még jobban. Na ezt gondold át! :)
18f
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!