Anyám folyton szekál a tanulással szerintem ok nélkül. Mit tegyek?

Legközelebb ha bszogat közöld vele, hogy oké, tanulnék én, de jobb lenne ha TE tanítanál, az hasznosabb lenne!

Ha jól benyalsz, talán megkapod a LEXUS kulcsát a szalagavatóra! Aztán telepakolhatod bulákkal!

Te milyen szép szavakat használsz kérdező?

Talán gondolkozz el azon, mi az oka, hogy a szülő azt akarja, tanulj.

Amúgy meg, szerintem, aki így beszél, az nem jó tanuló. Te nem jó tanuló vagy, hanem egy....

Veled van a baj!!!

Engem is szekáltak idehaza hasonlóan hogy tanuljak többet mert ekkor leszek sikeres illetve sportoljak és figyeljek oda az étkezésre mert ha elhízok sosem lehetek sikeres mert nem csak a tudás de a jó külső és a csinos megjelenés is fontos. Sokat sportoltam, és jól is tanulta magamhoz képest a 4 es átlag megvolt de volt olyan évem amikor 1 tárgy kivételével minden 5 ös volt. eljutottam az érettségire igaz a kis érettségit elszúrtam mert akkor agyilag annyira kimerültem és túlstresszeltem a dolgokat hogy teljesen kimerültem és lebetegedtem illetve jártam külön matek és angol tanárhoz mert ez a két tárgy ment a legnehezebben és mindketten javasolták hogy a tavaszi szünetben ami akkor ha jól emlékszem 5 nap volt pihenjek sokat és ne tanuljak hagyjam leülepedni a dolgokat. Anyám persze szekált de nem foglalkoztam vele és ez a pihenő jót tett mert utána nem sok volt már hátra az érettségiig. Az érettségim jól sikerült, és be is kerültem egyetemre informatika szakra lány létemre oda mentem csak mert informatikát kenem vágom. Le is diplomáztam de nem tudtam vele elhelyezkedni. Persze egyetem alatt jártam esti OKJ-ra apám beszélt rá mondta hogy fizeti csak járjak hálózatépítőre meg tudjam szerelni is ne csak programozzak. Mellette rendszergazdai ágat is végeztem de annyira sok ilyen végzettségű ember van hogy nincs sehol sem szabad hely. Egy általános iskolába kerültem be 25 éves létemre ahol informatika óra adó vagyok és rám bízták az iskola teljes számítógépes hálózatának felügyeletét de a másik 45 éves informatika tanár aki régóta vágyott a helyemre mert megszállott a témában így sikerült kirúgatnia 1 év alatt. Azóta nem találtam munkát a végzettségemmel hiába tanultam jól mert anyám mindig mondta hogy tanuljak ha nem akarok csöves lenni és nézzek ki jól. Anyám folyton erőltette hogy csinosba jelenjek meg mindig szoknyába és szép cipőbe kellett suliba járnom hogy szokjam ez működött is de sokszor hiába a szép külső semmit nem értem el vele, csak azt hogy mindenki csorgatta rám a nyálát.

A párom a munkahelyére tett be engem idén nyáron egy gyógyszergyárba rakott be engem informatikusok mellé asszisztensnek ami számomra dög unalmas mert az érdekes feladatokat nem kapom meg mert az nem a hatásköröm nekem csak adminisztrálnom kell a dolgokat meg szereléseknél ott lenni és írni mindent és segíteni a kollégákat ami nagyon unalmas és még fizetni sem fizetnek meg rendesen mert örülök ha havi 100 ezret megkeresem pedig mondták hogy ezzel a végzettséggel gennyesre fogom keresni magam.

Sokat tanultam de kudarc lett az egész életem. Ha a párom nem lenne és nem keresne ilyen jól műszakvezetőként akkor nagyon pocsék anyagi helyzetbe lennék mert anyámékra nem számíthatok mivel nem találok munkát és azért is én vagyok a hibás mert nem adom magam oda eléggé. Pedig nem tudják hogy manapság ez van sajnos.

Én bánom hogy annak idején sosem álltam ki magamért, és nem jártam el bulizni, emiatt sosem lettek barátaim és az egyetemi évek alatt is annyira csendes voltam hogy ott is örültem hogy 2 csoporttársammal jóba voltam és velük néha eltudtam járni erre arra. A jelenlegi barátom életem első szerelme akivel össze is jöttem előtte is volt sok udvarlóm de a szüleim elijesztették őket engem meg tiltottak. Ugyan akkor apám érdekes módon várta már mikor lesz barátom de anyám hallani sem akart róla.

Szóval állj ki magadért ha nem akarsz hasonlóan járni mint én.

Légy szókimondó nyugodtan lehet ne fog nekik tetszeni de ha teszel azért hogy emberek közt legyél és kibírj kapcsolni jobb életed lesz mert nem cska a tanuláson múlik hanem az emberi kapcsolatokat is építeni kell mert így lehet jó protekciód valahova és nem kell szenvedned annyira. Én is azért jöttem össze jelenlegi barátommal mert egyetem alatt kollégiumba laktam hogy az esti OKJ-ra bírjak járni a barátom meg odajárt a kollégium melletti iskolába továbbképzésre hogy műszakvezető lehessen csak ráépülő szakágból kellett vizsgát tennie.

a történetben te vagy a teljesen életképtelen hülye nem anyád

old meg a bajod mert nem fut hozzád a felmentő sereg

némi éetképeséget kéne mutatni jóember.....

Nekem az ütötte meg a szememet, hogy heti 2* dolgozol, holott nem vagytok erre rászorulva, és anyádnak ez nem probléma, csak a bulik. Érdemes lenne elbeszélgetned vele arról, hogy szemmel láthatóan egy érett gondolkodású srác vagy, tudod, mit akarsz és mit kell tenned ahhoz, hogy ezt elérd, és meg kéne próbálni ésszerű kompromisszumot kötni. Ha nem életbevágó a melód, az érettségi évében talán abbahagyhatnád, vagy csökkenthetnéd a ráfordított időt, viszont a péntek vagy a szombat este legyen a tiéd. Gondolom, tudod, hova akarsz jelentkezni, és ott mik a követelmények, ehhez képest te mit tudsz teljesíteni, mire kéne rágyúrnod esetleg jobban.

Fontos a tanulás, persze, de nem szabad mellette elfelejteni élni, barátok, kikapcsolódás, netán lány(ok) nélkül fityfenét se ér az egész. És ezt nem tiniként, hanem két egyetemi hallgató anyjaként mondom.:-)