Az nagyon nagy gáz, ha egy 21 éves férfi még a szüleinél lakik falun és nem is akar elköltözni a közel jövőben?

Nem tök mindegy, hogy más mit gondol? Úgy élsz ahogy akarsz és ahogy tudsz. Vannak emberek akik beszólnak, de olyanok akkor is lennének ha városban élnél. Szerintem a legtöbb embert nem érdekli hol él a másik.

Mondjuk azon gondolkodhatnál hogy miként kereshetnél a minimálbérnél többet... Pl tanulással vagy ilyesmivel... De persze az is a te dolgod ha egész életedben így akarsz élni.

Bár több fiatal gondolkodna úgy mint te! Szerintem neked ez az életmód természetes, élhető, stb. azért ne költözz panelba, mert a legtöbben ezt csinálják!

Amúgy rossz nézni, ahogy sokak 30-35 évesen még úgy élnek anyu szoknyáján, mintha 16 évesek lennének, kiszolgáltatják magukat, főzetnek, mosatnak, takaríttatnak magukra az ötvenes szüleikkel. Nem az a baj, hogy nem költöznek el, manapság az nem olyan egyszerű, mint harminc éve, de teljesen gyerekes életmódot élnek, még ha el is járnak -jó esetben - dolgozni. Nem egy ilyen tudok a környezetemben. Harmincon fölüli "kisfiúk", az ötven-x éves anyuci meg készíti a szendvicset a melóhelyre.

Szerintem nem probléma. Én is falun élek, szüleimmel, elmúltam már 20. Viszont úgy gondolom, hogy míg nincs olyan párkapcsolatom, addig nem is fogok elköltözni. Segítem őket pénzzel, dolgozom, és ők sem gondolják úgy, hogy zavarom őket.

Szerintem nincs ezzel probléma.

Szia!

Az én egyik szülőm esete a következő volt. Ketten voltak testvérek. Az én szülőm elköltözött Budapestre, tanult, diplomát szerzett. A testvére otthon maradt lakni, persze a szüleinek ő segített, ha kellett (akkor még nem voltak betegek). Szakmája volt, de diplomát nem szerzett (esze lett volna hozzá), sőt a saját szakmájában se szerzett magasabb fokú képesítést, valamiért kimaradt a tanfolyamról.

Azután mindkettőjüknek családja lett, mi Budapesten lakunk, a testvér a szülők házában lakik (különálló lakásban). Azóta a nagypapám meghalt, a nagymamám már öreg, nehezen mozog, magát még nagyjából el tudja látni. Mivel Budapest messze van oda, az én szüleim a nagyi gondozásában nem nagyon tudnak segíteni (anyagilag szívesen segítenének, akár fogadnának fizetett ápoló vagy más segítőt, de azt meg nem nagyon akarják elfogadni).

Szóval mindenképp gondold át, hogy milyen lehetőségeid lennénk a városban. Ha úgy látod, hogy nem "ragadsz bele" ebbe a helyzetbe vidéken, hanem ott is ki tudod bontakoztatni a képességeid, akkor maradj ott. De ha hosszú távon jobb lenne a város, ahol pl. további képesítést tudnál szerezni és később a gyerekeidnek is jobb élete lehetne, akkor oldd meg valahogy.

Figyelj koma ez manapsag nem ritka

sajnos ilyen a vilag regebben az elkoltozes elobb jott pl a hazassag miatt vagy esetleg a konnyebb megelhetes miatt.

en 27 vagyok most hazakoltoztem mert vegetert egy 3 eves kapcsolatom