Ez normális hogy apám így viselkedik állandóan?
Pár hónapja kezdődött az egész, leérettségiztem (egyetemre is megyek) és az ő degítségével kaptam munkát. Amióta leérettségiztem állandóan mindennel piszkál, leszid és ordít velem. Most hogy vége lett a munkának( ahol én teljesítettem a legjobban és nagyon jó kapcsolatban voltam mindekivel) állandóan azt mondja hogy csak neki köszönhetek mindent és én csak egy szar-házi vagyok aki nem rakott le semmit az asztalra és ahogy viselkedem úgy az életben nem lesz munkám és amíg az ő kenyerét eszem és eltart azt csinálom amit mondd és egyszer majd megköszönöm neki a folyamatos szidásokat és megalázásokat mások előtt mert így leszek talpraesett ember. (Kiskorom óta vagyok lelki terrorban, kb. mindenért leordított minket vagy kioktatott, és megalázott mások előtt) Most hog egyetemre megyek, nem tudjátok elképzelni hogy örülök, és szeretném azt elérni hogy már ne függjek tőle. Az a sok lelki sérülés amit okozott nekem abból nem tudom hogy fogok felépülni, sokat gondolkodtam hogy pszichológushoz kellene menjek mert egyszer-kétszer amikor a földbe döngölt (lelkileg, fizikálisan sose bántott) nagyon elgondolkoztam az öngyilkoságon, akkor nagyon megijjedtem magamtól.
Csak apám lát engem ennyire rossznak és utolsó senkházninak. Mások mindig megbíznak bennem és tisztelnek és szeretnek, ahogy én is őket még a felnőttek is, korrektek velem és megbíznak bennem. Apám 18 éves koromra idegroncsot csinált belőlem, ha valaki felemeli a hangját én már behúzom fülem farkam és gombóc lesz a torkomban. Nem bírom már sokáig mellette.
Köszönöm hogy elolvastad, csak pár kérdésem lenne.
-Hogyan tudnék anyagilag függetlenedni apámtól? Mennyibe kerül az egyetem havonta? (körülbelül, mert apám azt mondta csak a kolit fogja fizetni a többit úgy oldom meg ahogy akarom)
-Mit tehetnék hogy apám meghallgasson engem? És ez az egész változzon köztünk?
-Van olyan pszichológus vagy pszichiáter akit a TB-fizet?
(mert nekem magánúton nincs pénzem)
18/F
Nézz utána a diákhitelnek, azt ráérsz majd visszafizetni ha már főállásban dolgozol.
Milyen szakra mész? Budapest? Ha Bp. akkor fogsz tudni találni mellette valami munkát is amivel tudod fedezni a kiadásaidat és lesz zsebpénzed.
Én a Vadaskertet ajánlom, ez állami gyermekpszchiólogia-pszchiátria. Budán van, pontosan Budakeszi fele. keresd ki a neten a számukat és hívd őket fel.
Ha van kérdésed privit írhatsz és válaszolok!
25/l
Tényleg érdemes lenne pszichológushoz elmenned. Éppen a lelkierő miatt. A háziorvos kötelessége a betegirányítás, tehát ha neki elmondod az óhajodat, beutalót kell adjon egy ilyen helyre. Valójában azonban egyértelmű, hogy apád szorul pszichikai kezelésre. Feltehetően ő is hasonlóan nevelkedett, innen a minta, másfelől a lelki egyensúly okán ki kell adnia, amit kapott. Te vagy a céltábla, más nem lehet az. Éppen ezért edzd magad, hogy majdan ne utánozd apádat a gyerekeden. Nagy lesz a kísértés.
Olvass ilyen témájú könyveket, sok segítséget kaphatsz belőlük mind lelki egyensúlyod, önbecsülésed tekintetében, mind a helyzet kezelésére.
Az emberi kapcsolatokat jellegük alapján 3 részre osztják, te a felnőtt-gyermek kapcsolatban élsz (nem biológiai értelemben!). Próbálj váltani és felnőtt-felnőtt kapcsolatot kialakítani. Ez azt jelenti, hogy felnőttként viselkedsz, azaz döntéseket hozol és azokért vállalod a felelősséget. Azt jelenti, hogy önérzetes vagy és nem hagyod a gyermekként kezelést (nincs utasítás, csak kérés-előbbit nem teljesíted, utóbbit igen. És ezt felnőtti nyugalommal közlöd is; érveket használsz, ha nem értesz egyet, világosan értésre adod, ha nem cáfoltak, stb.), hanem felnőttként viselkedsz. Nyugodt vagy, barátságos, de csak érvekkel meggyőzhető, világosan értésre adod a döntésedet, a gyerekes viselkedéseket (ordítás, lekezelés, fenyegetés, hasonlók) figyelmen kívül hagyod, nem reagálsz rá. Ebben a stílusban vetheted fel neki problémáidat, igényeidet is. Ha elutasítanak, tudomásul veszed. Ez nagyon mellbevágó ám egy szülőnek. A gyakorlatban tapasztalja meg, hogy gondolhat ő amit akar, a biológia ezt nem veszi tekintetbe. A fia felnőtt.
Az egyetemen alapvető különbség, hogy államilag támogatott, vagy fizetős. Utóbbi nagyon húzós. Többnyire a pontszám dönti el, melyik változatra vesznek fel. Erről a konkrét egyetem honlapján tájékozódhatsz, sőt, az ottani HÖK-től tanácsokat is kérhetsz. Létezik ösztöndíj, az a tanulmányi eredménytől függ. Az első év (és utána mindig az előző év) tanulmányi eredménye alapján adható. Elvileg meg is lehet élni belőle. Másik lehetőség a diákhitel. Harmadik (amivel gyakran élnek a diákok) a munka. Sokan korrepetálnak középiskolást, vagy kora reggel, este vállalnak (nem éppen emelkedett jellegű) munkát. Az ilyesmi döntően a szereplő hozzáállásától, talpraesettségétől függ.
köszönöm a válaszokat :)
Debrecenbe megyek és remélem találok munkát magamnak. Egy pszichológusnak is utánnajártam csak várok válaszra.
Ma beszéltem vele, és könnyek között tudtam neki elmondani, hogy miközben ő szid és indulatosan beszél..én nem tudok beszélni mert leblokkolok. Mondtam hogy ez szerintem kiskorom miatt van, mert már akkor is csinálta, erre annyit mondott hogy ne hozzak fel semmit a múltból és legyek férfi erre azt mondtam hogy ez a pszichémben a tudatalattimban van..és nem tudok ellene tenni. de azt mondta hogy csak megjátszom magam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!