Miért akarja mindkét szülőm, hogy gyerekem legyen, ha ők is elismerik, hogy az élet kegyetlen és a nagy része szenvedés?

Abban igazad van, hogy neked nem kell gyerek. De nem azért, amiért te írod. Neked az a problémád, hogy így fogod fel az életet. Ezzel kellene valamit kezdened először. Tényleg nincs semmi, ami örömet okozna neked?

Ezt a munka dolgot sem értem nálad. Esetleg mostanában kezdtél csak dolgozni? Mert akkor még esetleg megértem, hogy így látod. De egyébként milyen munkahely az, ahol heti hét napot dolgozol, reggeltől estig? És főleg, milyen munkahely az, ahol lóg a nyelved, annyit kell melózni, de mégis van időd fényes nappal, munkaidőben a gyakorira kérdést kiírni?

Dehogy szereted a gyereked! Az esélyt sem adod meg neki az életre! Pedig lehet, hogy ő egy szerencsés ember lenne, aki tehetséges..

Lehet, hogy egészen más világ lesz az, amikor ő felnő. Lehet, hogy külföldre kerül, ahol megbecsülik. Addigra itthon is más lesz a miniszterelnök. Kicsit beteg a gondolkodásod. Hidd el, az életben rengeteg jó dolog van! Nem voltál még szerelmes? És ez csak egy példa a millió közül..

"Akkor miért van annyi munkanélküli diplomás?"

Mert olyan szakon tanultak, aminek nincs semmi értelme.

Aki egy normális szakon szerez diplomát, az max 2 hónapon belül talál munkát.

"Mert olyan szakon tanultak, aminek nincs semmi értelme."

Neked is érdemes volt megszólalnod.

Ilyen megkeseredett szülő mellett valóban kínszenvedés lenne neki az élet, legalábbis az első 18-20 év. Utána lehet, hogy ő képes lenne azokat az örömöket meglátni és átélni, amit te nem.

A többit már leírták.