Elkölteni a gyerek tandíját, jó vagy rossz dolog?

1. Egyáltalán nem lett volna kötelességük egy fillért sem félretenni a gyereknek, hogy majd 18 évesen szabadon felhasználhassa.

2. A szülőknek mióta kell elszámolniuk a gyereküknek arról, hogy mire mennyit és miért költenek a saját keresetükből? (Főleg, hogy a gyerek 18 éves koráig ezek szerint nem nagyon szenvedett hiányt semmiben.)

3. Gratulálok a gyereknek, ha amiatt, mert nem állják a szülei a tandíját, úgy érzi, feleslegesen tanulta végig azt a 4 évet:( Mégis, mi dolga van egy gyereknek 14 és 18 éves kora között (szerencsés esetben, ha nem olyan a helyzet, hogy már korábban el kelljen mennie dolgozni)? Ezért semmilyen jutalom nem jár. A tudás meg nem vész kárba (jövő évi felvételi lehetőség, a nyelvtudás is érték stb.)

A gyerek beszélje meg a szüleivel: vagy halasszon egy évet, menjen el közben dolgozni (akár egy ügyvédi irodába, esetleg ingyen is) vagy tanuljon ki addig egy szakmát vagy vegyen fel diákhitelt. Számtalan lehetőség van. De ne a szüleire mutogasson!

Mondom ezt úgy, hogy korban sokkal inkább a gyerekhez állok közel.

Én a szülő helyében tükörbe sem tudnék nézni. Az a minimum, hogy szól a gyereknek, ha hozzányúl a pénzhez... nemhogy a gyerek 18 évesen szembesüljön azzal, hogy nincs beígért pénz...

Mert ha el lett költve a pénz, akkor ha anyuka időben szól, akkor a gyerek lehet, olyan szakot jelölt volna meg, ahova könnyebb bejutni államilag támogatottra is. Én igenis neheztelnék a gyerek helyében, mert belehazudtak a képembe, és nem szóltak időben...