Hogy hozzam közelebb a férjemet a lányával?

Ez szörnyű szegény kislány szempontjából,pedig ő nem tehet semmiről:(

Férjeddel mindenképpen próbáld ezt újra megbeszélni,mert ez így nagyon nem jó.Vagy mint írták fentebb akkor szakítsa meg vele a kapcsolatot.Ennél még sajnos az is jobb lenne.

Viszont azt azért hozzá kell tennem és bocsánat érte,de undorító egy alak a férjed és gusztustalan ez a viselkedés egy ártatlan gyermekkel szemben.Csak azért mert az anyját nem szereti....ez még gyerekes is.

Sose értettem hogy ha ráerőszakolnak valamit/valakit valakire akkor hogy várhatja el hogy feltétel nélkül és teljesen szeresse...

Oké, nem a kislány tehet róla, DE tegye mindenki a szívére a kezét és mondja azt hogy ő a kötelező olvasmányokat nagy örömmel olvasta ha olvasta, vagy a kötelező házimunkát kitörő örömmel csinálta.

Nem akarta a gyereket, az anya viszont igen. Hogy várhatja el ezután hogy majd rajong valamiért amit nem is akart?

A kislány egy kényszer neki, amit nem ő választott. Nem csoda hogy utálja az anyját, és emiatt a gyerekkel sincs jóban.

Szegény gyerek!!!!!!!!!!

Nem a gyerek csinálta magát abból az egy éjszakás kalandból, mit tehet róla? Mégis mit gondolt, vagy rá vagy az anyjára hasonlít a gyerek, hiszen ők csinálták. Miért ha rá hasonlított volna akkor minden happy lenne, és gyönyörűmnek, meg drága kislányomnak becézné?

Kérdezd meg tőle, hogy mi lenne, ha az apja egy éjszaka alatt felcsinálta volna az anyját, és aztán láthatásin ridegen, undorodva viszonyulna hozzá az apja?

Szegényke, ő szerintem nem féltékeny lesz, szerintem már most önbizalom problémákkal küszködhet, mert az apja szemében ő egy becsúszott hiba, amit apuci és anyuci kreáltak közösen, akit mindenhol apuci lepasszol, csak hogy ne kelljen szembesülnie a múltjával.

Én csak a gyereket tudom ebbe a helyzetben megérteni, nem írom azt, hogy sajnálni, mert ennek a gyereknek nem sajnálatra van szüksége, hanem arra, hogy gyerekként kezeljék, és ne egy becsúszott hibaként... a férjedet nem tudom megérteni, elég furán viszonyul a saját életének produktumához! Mert ezek szerint a nagyobbik lányára csak így tekint! Pfff!

Érthető, hogy a férjed nem örült annak idején annak, hogy gyereke születik egy egyéjszakás kalandból, de ha tud őszinte lenni saját magához, akkor pontosan tudja, hogy ez az ő rossz döntésének, illetve meggondolatlanságának is a következménye, nemcsak a nőé, akire haragszik emiatt, mert a védekezés épp úgy az ő felelőssége is volt (illetve lett volna), ha egy idegen nővel alkalmi szexuális kapcsolatot létesít.

Akiben megvan a kellő érzelmi intelligencia, az belátja, hogy a haragját, frusztrációját nem egy olyan ártatlan gyereken kéne kitöltenie, aki egyrészt nem kérte, hogy megszülethessen, másrészt sokkal inkább áldozat, mint az apa, mivel az egész életére alapvetően rányomja a bélyegét, hogy tisztában azzal, hogy nem kívánt gyermekként jött a világra, és ezt csak tovább erősíti az apja azzal, hogy őt "bünteti" valamiért, amiben - vele ellentétben - semmi mozgástere nem volt, és egy felnőtt nő iránt érzett negatív érzéseit vetíti ki rá.

Ha esetleg ilyen helyzetben lennék, próbálnék arra törekedni, hogy legyenek közös programjaink négyesben, és örülnék neki, ha a 8 éves kislány kötődne a féltestvéréhez, és otthon érezhetné magát nálunk.

Nem tudnál azzal hatni a férjedre, - ha már 11 hónapost annyira szereti - hogy azt próbálod finoman megértetni vele, hogy a picinek is fontos lenne, hogy kialakuljon köztük a testvéri kötelék, mert ez nem csak a nagynak, hanem neki is sokat jelentene érzelmileg - most is, egész gyerekkorukban, és később felnőtt korukban is?

Hát ne haragudj kérdező, de egy jó apa nem itt kezdődik..

Tegyük fel csinálsz egy nagy butaságot, ezért meggyűlöl a férjed ,akkor már a lányotokat sem fogja szeretni?

Miért látja benne az anyját, Ő nem az. Ő egy másik emberi élőlény.

A férjed egy borzasztó ember a maga módján.

Én csak azt nem értem, hogy egy egy éjszakás kalandnál, hogy bízhattak meg egymásban így, általában egy hosszabb távú kapcsolatban szoktak fogamzásgátlót szedni a nők, nem egy éjszakai kaland során, szóval a férjednek lehetett volna annyi esze, hogy nem bízza a véletlenre.

És ezt csak a férjed mesélte? A hölgy oldaláról nem is tudod a helyzetet, hogy volt?

Nem igazán értem miért kellett 5 hónapot a gyerek miatt együtt élniük, ha nem is szerették egymást.... egy csecsemő meg pláne érzékeli ha nincs szeretet két ember között...., bár ő még mindig szerencsés e téren. A leírásod alapján nem követelődzött a másik hölgy sem, és egy egy éjszakás kaland után is engedi az apjához a gyereket. Arra azért kíváncsi lennék, hogy a hölgy mennyi idős volt mikor ez történt. Mert itt gyakorin olvastam olyat is, hogy csak szimplán gyereket akart a hölgy, mert nem volt semmi esélye sem a párkapcsolatra.

Én nem ismerem a részleteket, de csak annyit mondhatok, hogy nem csak egy ember felelőssége egy kaland és egy gyerek! És az a gyerek nem tehet róla, neki lesz majd a legnehezebb, ha megtudja, hogy nem is szerették volna, és nem is szeretik, de ha hazudnak neki emiatt úgy is nagyon nehéz lesz neki, de nem a te felelősséged tájékoztatni erről, sőt ha úgy adódna, mert te vagy jóba a lánykával, ne folyj bele, mert nehogy neked legyen problémád később....mert egy idő után ő is fog kérdezősködni, bár nem tudom mennyi idős most. De a párodnak mond meg, hogy a gyerek előtt ne ölelgesse és ne puszilgassa a gyereketeket, mert a másiknak fájhat, hogy vele meg nem foglalkozik. Egy feltétellel teheti, ha oda megy a másik lányához is és őneki is ad puszit és vele is szépen beszél és nem érezteti, hogy ő csak kellemetlen a számára.... Ne kínozza már azt a szegény gyereket a viselkedésével. Szerintem ilyen helyzetbe tök fölösleges akkor a találkozó, mert ezzel csak megnehezítitek a gyerek életet. Tök sz@r lehet neki! :(