Miért veszekszek mindig anyukámmal?

Anyukáddal lesz a baj... ismerős az érzés... én anyukám mellett anno kikupálódtam teljesen, nem hagyom magam, és megmondom, ha kell a másiknak...

persze attól függ ki az illető, akit szeretek, vele nem tudok olyan kemény lenni.

volt olyan időszak, hogy 1-1,5 hónapon keresztül a Sziá-n kívül semmit sem szóltunk egymáshoz...nem egyszerű ez.

Az elején én is visszaszóltam, aztán meg ráhagytam, végigmondta, vagy a felénél fogtam magam és bementem a szobámba tv-zni/zenét hallgatni vagy bármi mást csinálni.

Nem foglalkoztam vele... azóta se lett különb.

Nekem is sírt anno anyu, én is sokat...

aztán idő után (sok év után) ráhagytam, én pedig már nem sírtam, megerősödtem...

anyuddal kel beszélned, hogy legyen veled türelmes, és neked is oda kell figyelned, hogy ne kapd fel hirtelen a vizet, ha mindketten türelmesek vagytok rendbe jöhet talán...

de ha tényleg annyira rossza helyzet, mint ahogy írod, akkor nem látok sok esélyt... engem anyu a végén kidobott.

18,5 évesen. :)

Akkor féltékenységből veszekszik veled, így értem...

nekem is van egy hülye szokásom: ha a párom elmegy tőlem (én nem akarom tudat alatt), akkor összeveszek vele, csakhogy velem legyen még egy kicsit.

valószínűleg e játszódhat le anyukádban is.

miért laksz apukáddal és miért nem anyukáddal?

Én egy idő után tök nyugodt hangon egyszer visszakérdeztem,(biztos voltam benne, hogy nem rám haragszik) hogy:

- Rám vagy dühös, és azért kiabálsz velem, vagy csak rossz napod volt? Mert akkor gyere, csinálok egy teát és meséld el.

Onnantól ezt alkalmaztam, ha úgy éreztem, ok nélkül kiabál velem.