Az apám állandóan azt sulykolja belém, hogy amit tanulok, az nem ér semmit és nem fogok tudni elhelyezkedni, csak ő majd "intézkedik" nekem. Miért?

Nekem is mindig ezt mondogatták, főleg anyám. Nem fogok tudni elhelyezkedni, és ha valami csoda folytán mégis, alig lesz fizetésem, éhen fogok halni. Nos, el tudtam helyezkedni, mert jó vagyok abban, amit csinálok. Olyannyira, hogy otthonról dolgozom a kanapén ücsörögve, és nettó 250 fölött keresek.

A poén rész most jön: anyám annyira nem bírja elviselni, hogy nem lett igaza, hogy egyfolytában csesztet, hogy nem csinálok semmit, csak otthon punnyadok, meg a seggemet meresztem, és el kellene mennem "normálisan" dolgozni, mert ez így "nem normális élet" és ezt így "nem lehet csinálni" (amúgy nem velük élek már rég, csak tudja, hogy otthonról melózok). Amikor megkérdezi mi újság, és mondom, hogy sok a meló, rengeteget dolgozom, már kapom is az ívet, hogy el tudja képzelni, mennyire dolgozom, biztosan feltett lábbal ülök a kanapén egész nap, és "nyomkodom azt a szart" (a laptopot ugyebár). Amúgy ja, valóban ezt csinálom, csak hát nekem ez a munkám, de ez már magas. Illetve nem biztos, hogy magas, csak böki a csőrét.

Szóval mondanám, hogy majd ha jó állásod lesz, meg jó fizetésed, az orra alá dörgölheted, meg azzal bizonyíthatod, hogy volt értelme, de szerintem akkor se fog rólad leszállni, mert idegesti majd, hogy nem úgy lett, ahogy mondta. Hallgathatod, hogy miért csak ennyi a fizetésed (én is hallgattam eleinte, mikor rosszabb munkahelyeim voltak), illetve ha a fizudba nem tud belekötni, majd jön az, hogy ez nem rendes munka csak lébecolás, illetve hogy ma még van valami melód, de mi van, ha holnap nem lesz. Mindig van mit fikázni, ha akarják, tanuld meg bevenni a leszarom tablettát :)

27N

Ugyan már... Nézzétek az építőipart. Amikor elkezdtem építész karra járni, dübörgött az ágazat, mindenki a jó fizu és karrier lehetőségét látta ebben. Már hallgatóként olyan munkalehetőségeim voltak, hogy egy időre meg is szakítottam a sulit, hogy dolgozzak, megszedjem magam. Aztán végeztem 2010-ben... Szerintetek? Évekig havi 100-ért dolgoztam ki a belem kitűnő mérnökdiplomával, elkötelezettséggel, szorgalommal.

Semmilyen diploma nem garancia semmire. Se pozitív, se negatív irányban.

Tudod, hogy milyen lehetőségek várnak rád a diplomával? Ha igen, akkor minden rendben, de ha nem, akkor igaza van apukádnak.

Sok bölcsésszel beszélgetek az egyetemen és túlzás nélkül állíthatom, hogy 80-90 százalékuk nem tudja mit fog kezdeni az életben, pedig egész értelmes is vannak köztük. (Nem mondom, hogy a mérnöki karon nincsenek ilyenek, de kisebb arányban.) Én szakválasztásnál (vegyészmérnök) úgy kezdtem, hogy átgondoltam mi érdekel, majd megnéztem a munkalehetőségeket és a fizetéseknek is utánajártam. Ha te is hasonlóan cselekedtél, akkor nincs miért izgulni.

A piszkálódást pedig meg kell szokni és nem kell komolyan venni. Én azt hallgattam egy ideig, hogy semmi esélyem, mert nem vagyok férfi és a mérnököknek férfinak kell lennie, de amióta csak mosolygok ezeken a megjegyzéseken, azóta kevesebbet hallgatom.

Nem vagy egyedül!

Anyám dettó.

Két nyelvvizsgám van, egy közép- és egy felsőfokú, Bölcsészkar szintén.

Egyfolytában azt hallom, hogy "Úgyis egy gyárban kötsz ki!" "Leszel te még közmunkás!"

A szívem beleszakad, akkora rosszindulat van benne.

Titokban tanulok, ez milyen frankó már?

Sok a rosszindulatú anya, megkeseredettek, vagy nem is tudom...

Majd a jövő igazol. Mindig lesznek, akik azt mondják, amit csinálsz, abból nem lehet jót kihozni.

Sok alkalmazott bölcsész van. Egy jó nyelvtudással, és értelmes gondolkodással, szorgalommal rendelkező embert könnyenebben meg lehet tanítani a gépészet, sqa, adatbázis, felhasználói igények felmérése, marketing, ügyfél kommunikáció tudományára, mint egy szakembert, aki nem tud nyelveket megtanítani tárgyaló képes nyelvtudásra.

Csak sokan nem ebben a "Bölcsész"kategóriába tartoznak. Mutasd meg, hogy te jobb vagy az átlagnál, többet érsz, mint a szaktársaid 90%a, és.akkor Te leszel az, kit előbb választ ki a munkaerő piac.