Nem akarok tesot, hogy mondjam el anyunak?

Ugyerted oszt.tarsaid is feltekenyek voltak a kistesora?

Ne féltékenykedj! Inkább örülj, hogy lesz tesód. Én is egyke voltam, és magam részéről nagyon hiányoltam egy testvért, akivel lehet játszani, megtanítani minden csibészségre, és főleg akit lehet szeretni!!!

Elmondhatod nekik az érzéseidet és a félelmeidet, de egy biztos: ha ők gyereket akarnak abba semmi beleszólásod nincsen.

Ha lesz is, féltékenykedés helyett szeresd inkább.

Örülj inkább, ha babát terveznek, ez csak azt mutatja, h erős egymás iránt a szeretetük/szerelmük, ami - ha ez a Bálint tényleg ilyen rendes - neked is csak jo. Természetes egyébként, hogy eleinte több, illetve másfajta figyelem fog jutni nektek. Szerintem - ahogy írták előttem - neked abba nincs beleszolásod, h legyen - e testvéred vagy ne. Azt viszont elmondhatod nekik, hogy félsz, h esetleg nagyon megváltoznak a dolgok, és szeretnéd, ha a későbbiekben figyelnének majd ara, h a jo kis programok, stb ne maradjanak el.

Nálunk az volt a helyzet, hogy a nagyobb lányomat 3 éves korától nevelte az új párom. Elvoltunk 3an, de én szerettem volna újra babázni.... 10 éves volt már ekkor a lányom. Megtudta,hogy jön a testvér és pánikolt. Amikor megszületett, valóban kevesebb figyelem jutott neki :( , de szépen éldegéltünk 4en. Nem hanyagoltuk, szerettóük, csak kevesebb idő jutott az addig egykére....Ma már 14 és 4 évesek. Imádják egymást. A nagylányom már tudja, hogy a legnagyobb kincs az életben a testvér! Ha szeretettel állsz hozzá...imádni fogjátok egymást akkor is, ha a szüleitek nem lesznek.

Nekem elég volt annyit mondanom itthon 4 éves koromban, hogy bele fogom fojtani egy kád vízbe, ha lesz. Soha nem lett :DDD

Képzeld bele magad a helyzetébe. Szeretnének közös babát, miért ne lehetne?