Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » A szüleim megpróbálták átformá...

A szüleim megpróbálták átformálni a személyiségem?

Figyelt kérdés

21 évig tévedésben éltem annak köszönhetően, hogy a szüleim megpróbálták átformálni a személyiségem. Apukám bántalmazott, anyukám nem állt ki mellettem, az egész nevelés lényege az önbizalom letörése és a megfélelmítés volt. 20 évesen elegem lett, és megléptem külföldre. Nemrég egy beszélgetés során anyukámmal derült ki minden.

Mondta, csak azért volt az egész, hogy megvédjenek önmagamtól.

Anyu szerint már 4 évesen látszott rajtam, milyen leszek, ha nem avatkoznak közbe . Volt bennem egy veleszületett büszkeség, felsőbbrendű érzés. Ezt állandó szidással próbálták eltüntetni. Makacs voltam, merész és magabiztos, ezt veréssel és fenyegetéssel. Végül mire elértem a 19 éves kort, lett belőlem egy lelki roncs, akiben már csak nyomokban maradtak meg az eredeti személyiségjegyek. 19 évesen elkerültem koliba, haza se jártam, ekkor kezdett kibontakozni az elnyomott énem.

Ellógtam koliból külföldre a barátomhoz hétvégente vonattal éjjel 2 országon át egyedül, aztán hétfő reggel az állomásról szaladtam órára. Ezt nem sokan tudták, de akik igen, azok szerint elment az eszem, vakmerő vagyok.

Korábban sosem jártam külföldön, olyan városokban szálltam át, vártam állomásokon, amiknek korábban még csak a környékén sem voltam. Aztán 20 évesen meg is léptem otthonról végleg. Anyukámmal tartom a kapcsolatot telefonon lassan már egy éve. Itt kezdem a sulit januárral.

Amióta nem élek otthon, sokkal másabb vagyok. Gyakorlatiasabb, lazább, egyszerűbb, bátrabb. De ennek következtében a barátommal se jövök már ki olyan jól. Rosszul választottam, mert a felvett személyiségemnek kerestem párt, és most, hogy önmagam vagyok, nem passzolunk. Ezért mehetett tönkre a korábbi kapcsolatom is. Ismerek olyanokat, akikkel az igazi énem kijönne, de őket mindig elkerültem, nem értettem, miért vonzanak annyira.

Anyukám nemrég elmondta, azt hitte, elég hatásos munkát végeztek, hogy a lökött személyiségem ne jöjjön elő, de úgy látszik, mégsem. Szerinte a magamfajta, bele minden hülyeségbe, fejjel a falnak, előbb cselekszem, aztán gondolkodom emberek nem lesznek sikeresek az életben. Sem a magabiztos merészek. Elmondása szerint, ha hagyott volna a magam útját járni, belevaló talpraesett nő lett volna belőlem, de hamar elkallódik az ilyen, ha nincs mellette senki.

Megélhetem még a valódi személyiségem, vagy már késő?


21N


2014. dec. 3. 15:24
 1/4 A kérdező kommentje:

Amit még észreveszek magamon:

Odahaza nem mertem köszönni se, és fóbiám volt a telefontól, akkor is, ha ismerőst kellett hívni. Most meg a barátomnak munkaügyben fel kellett volna hívnia pár idegent, és nem beszéli olyan jól az angolt. Magam sem tudom, miért de azonnal rávágtam, hogy "Add a telefont, majd én megegyezek velük!"

2014. dec. 3. 15:26
 2/4 anonim ***** válasza:

Soha semmi nem késő. Valószínűleg át fogsz esni a túloldalra és "mindent bele" alapon élni egy darabig, hogy megtaláld a saját egyensúlyod, amit eddig teljesen elnyomtál magadban.

Nagy hiba volt a szülők részéről a korlátozás, az egyéniséget teljes mértékben elnyomni lehetetlen. Persze kellenek keretek, hogy megtartsák a helyes irányt, de figyelembe kellett volna venni a születéssel magaddal hozott tulajdonságokat. Még semmi nem késő, fiatal vagy, rátalálsz majd valódi önmagadra és azokra, akik valóban hozzád passzolnak.


Az, hogy sikeres leszel-e, teljesen megjósolhatatlan még az édesanyád részéről is.

2014. dec. 3. 15:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
Nekem meg azt mondták, hogy nem a félénk lábtörlők a sikeresek, bármilyen tehetségesek is különben.
2014. dec. 3. 16:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:
Szerintem ez nem két személyiség, hanem egy. A saját élettörténetről beszélsz. Egy gyerek hisztije nem személyiségjegy. Ha egy gyerek agresszióban él, ő sem tanulja meg kezelni az agressziót, kitől is leshetné el, nem igaz? na de ez miért lenne veleszületett, ez a makacsság? A szüleid nem tudták kezelni a hisztijeidet, ezért mindig vertek. Nem kell készpénzként elfogadni anyukád szemszögét, szülőként ez volt az ő meglátása, ahogyan elmondta neked. Biztos vagyok benne, hogy őt is így nevelték, ezért nem tudta jobban, de talán igyekezett, ez is egy őszinte gesztusnak tűnik így utólag a részéről, még akkor is ha suta. Most már a magad útját járod, és lassan felnőtté válsz érzelmileg is. A jelen döntéseidért vagy életedért nem hibáztathatod egy életen át a szüleidet. Akkor vedd át ennek a felelősségét is, és irányítsd te a sorsodat.
2014. dec. 3. 19:44
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!