Létezik olyan férfi, akit elfogadna egy elkényeztetett kamaszfiú az anyja párjának?
Az anyukához gyakorlatilag csak a gyereken keresztül lehet eljutni, aki ezt rendesen ki is használja, de már ott elbukik a dolog, ha meglátják a gyereket, nagyon flegma, közönyös, barátai nincsenek, csak a nagyszülei, szülei jelentették neki az emberi közelséget.
Nagyon elvárja a gyerek, hogy bármit megkapjon, szinte megköveteli magának, de tenni ezért semmit sem képes.
A barátnőmről, és gyerekéről van szó, már a sokadik próbálkozáson van túl, de nem látok túl nagy esélyt arra, hogy valaha is talál maga mellé valakit. Mivel nagyon régóta ismerem, rossz nézni, hallgatni, hogy min megy keresztül, próbálnék neki segíteni.
válasza:
válasza:6os valaszolonak:
az a baj hogy az ilyen gyerek jo esellyel a budos eletben nem fog elkoltozni es munkat vallani. miert is tenne amig anyuka eltartja?
Pont az ilyenek azok akik 45evesen is otthon laknak munka nelkul, es anyu nyugdijat nyuljak le.
Na igen, erre gondoltam én is, ha valaki megszokott egy kényelmet, pláne már gyerekkorától kezdve, az nem biztos, hogy képes lesz önálló életre.
Ami látszik is néha rendesen, mindent meg kell csinálni utána, a gyerekben szerintem fel sem merül, hogy ő pakoljon el maga után, vagy készítsen magának ételt, mert úgyis minden megoldódik "magától"
válasza:Volt kollégiumban 1 évig, de gondolhatod hogy bírta, hogy a mézesmázban volt eddig, utána meg berakták egy olyan szobába, ahol 5-en voltak.
Meg lett sajnálva, most meg ki lett véve egy albérlet, csak az ő kedvéért....
De bármikor felmegyek hozzájuk, kemény fejfájás jön rám komolyan.
Reménytelen a helyzet teljesen.
válasza: válasza: válasza:Utolsó vagyok, és másfél napja nem kaptam választ a kérdésemre, ezért most kénytelen vagyok mindkét esetet leírni, azt is megvilágítva, hogy miért ez az egyetlen fontos kérdés ilyenkor.
Ha egy férfi és egy nő összehoz egy gyereket, akkor akár házasok, akár nem, ők ketten lesznek a gyerek szülei. És ők, hárman a gyerekkel együtt egy család. Akár együtt vannak, akár külön, mivel ők ketten (a szülők) tartoznak vér szerint a gyerekhez, mindig ők hárman (a szülők és a gyerek) maradnak egy család. És a család lényege az egység, az összetartás és az összetartozás.
Ezért ha egy családban mindkét szülő él, akkor akár együtt vannak, akár nem, teljes a család, nincs kit pótolni, nincs szükség pótszülőkre, ezért még ha nincsenek is együtt a szülők, akkor sincs helye mellettük senki másnak. Mert nincs kit pótolni. Tehát az új társnak nincs helye, nincs szerepe a családban. Vagyis nem családtag, hanem betolakodó! Nincs szükség rá!
De ha egy családban valamelyik szülő meghal, akkor már van kit pótolni, jöhet új társ a a másik szülő mellé. Ezért teljesen más a helyzet. De ilyenkor is fontos, hogy az új családtagot az egész család befogadja, és ha valaki nemet mond, az nemet jelent, olyankor nem lesz új családtag.
Tehát ha a fiú apja még él, akkor csakis ő lehet az anyja társa, mást nem fogad el.
De ha a fiú apja meghalt, és ezért keres társat az anyja, akkor már lehet olyan, akit elfogad, csak ehhez az új társnak kell alkalmazkodni a gyerekhez és az anyjához. Végül is az új társ jött kívülről a családba, a többiek előbb voltak családtagok, ezért az új családtag alkalmazkodjon a régiekhez! És ne akarjon szülőt játszani, mert nem az! Anyuka jó párjának a gyerek támaszának kell lennie, olyannak, aki figyel a gyerekre, foglalkozik vele, tanácsot ad neki, lehet hozzá fordulni mindenfélével, de nem akarja a gyereket nevelni, rászólni, irányítani, megmondani neki, hogy mit tegyen vagy mit ne tegyen, mert ehhez nincs joga! Nevelni csak a vér szerinti szülőnek van joga, ebben az esetben az anyának. (Az új társnak csak akkor, ha mindkét szülő halála esetén ő lesz a hivatalos gyám, de ez most nem az az eset.)
Tehát a kérdésre a válasz a két esetben a következő.
- Létezik olyan férfi, akit elfogadna egy kamaszfiú az anyja párjának, ha elváltak a szülők? Igen, létezik. A fiú apja.
- Létezik olyan férfi, akit elfogadna egy kamaszfiú az anyja párjának, ha meghalt az apja? Igen, létezik. Egy olyan férfi, aki alkalmazkodik a fiúhoz, ugyanakkor támasz és példakép neki, számíthat rá a fiú, segít neki, de nem akarja nevelni, irányítani, szülőt játszani.
Ezért volt fontos a #19 válaszban feltett kérdésem, hogy anyuka miért van egyedül, mert ebben az esetben CSAK EZ SZÁMÍT!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!