Kitűnő érettségi, év végi 4-es osztályzat, elmaradt elismerő szavak édesapámtól?

Én csak ennyit kérdeztem volna apukádtól a helyedben, hogy miért, te tökéletesen tudsz mindent?

Annak idején mindenből 4-esre és 5-ösre érettségiztem, de matekból 2-esre. Hozzáteszem, nekem középsuliban nem is ment a matek. Tudod az én apám mit mondott? Hogy hál isten, megvan a kettes, görbül. És örül a többinek, ügyes voltam.

Nekem is rosszul esett volna. Ugyanis a matekot nem elég tudni, mint mondjuk az irodalmat, vagy a történelmet, azt érteni is kell. És ha valaki nem érti, akkor nem érti.

Mindenesetre ha apukád nem is, én gratulálok a szép eredményedhez!:) És ez ne csorbítsa az örömödet, ezek nagyon szép eredmények. Ne akarj mindig megfelelni mindenkinek, ha te ennyire vagy jó, akkor ennyire. Nem kell tökéletesnek lenni. Mindenki legyen annyira jó, amennyire a képességeihez mérten jónak tud lenni.

Persze, mondd meg, hogy neked ez rosszul esett, de sajnos az apukád olyan, hogy a jóban is a rosszat nézi, ahelyett, hogy a rosszban is a jót keresné.

DE! Ha neki tanulsz, akkor ez meg fog téged keseríteni. Ne akarj neki megfelelni többé. Apád nem tud szeretni téged eléggé. Tanulj magadnak és ne az elismerésért. A szeretetet pedig keresd olyanoknál, akik képesek rá.

Szóval: Engedd el!

Nekem is rosszul esne.

Remélem, azért volt valaki, aki megdicsért, anyukád, nagyik.

Gondolj arra, hogy ügyes voltál, különben nem kaptál volna annyi ajándékot, oklevelet a suliban!

Magadnak bizonyíts, magadnak akarj megfelelni, ne apukádnak. Neki úgy tűnik, semmi sem elég jó.

Édesapád azt tartja problémásnak, hogy lett egy négyesed, te meg azt, hogy ő nem adott neked elismerő szavakat. Egyikőtök sem elégedett a másikkal.

Most komolyan, magadért tanulsz. Nagyszerű ember vagy anélkül is, hogy édesapádtól hallanád.

Nem tudhatod, hogy őt mi motiválja. Lehet, hogy fél a te sikereidtől mert akkor magát kevesebbnek érezné.

Bocs, de apád egy barom.

Én tökéletesen megértelek. Engem sose dicsértek meg, ha valamit jól csináltam, mert szerintük az az alap, hogy mindent tökéletesen csinálok. Viszont, ha valamit elrontottam, vagy hibáztam, vagy rossz jegyet kaptam, akkor aztán büntetés, megvonások, eltiltás...

Egyszer meg merészeltem kérdezni anyát, hogy mégis miért jó ez, miért nem lehet néha kicsit megdicsérni vagy örülni a sikereimnek. Erre az volt a válasz, hogy mégis milyen jogon várom én el, hogy minden ötösért ünnepséget szervezzenek... Azt hiszem ez volt az a pont, ahonnan egyszerűen nem érdekelt tovább, hogy mit gondolnak.

Neked is csak ezt tudom ajánlani, le kell sz@rni, csak saját magaddal cseszel ki, ha ezen sokat őrlődsz, mert ha fejre állsz se tudsz változtatni rajta, sajnos.

Én gratulálok a szép érettségidhez. :)