Ti mindent elmondtatok a szüleiteknek 17 éves korotokban? Én úgy gondolom nem tartozik minden rájuk. Igazam van?

Igazad van: egy majdnem felnőtt embernek már nem kell mindent elmondania a szülőnek.

Egyébként ti nem szoktatok regényeket olvasni? Példának, lelki kapaszkodónak? Jó volna.

Nem, én sem mondtam el mindent

Igazad van, de ennek is vanegy határa..

Ha teljesen kirekeszted a szüleidet, akkor nem fognak benned bízni.

Vannak dolgok, amiket érdemes megbeszélni velük, persze ez csak akkor igaz, ha jő a viszonyotok.

Én egyébkén bármit meg tudtam eszélni mindig a édesanyámmal, és az édesapámmal is, nem volt tabutéma köztünk soha.

De minden embernek vannak, és kellenek titkok, egy kis magánszféra...

Én sosem titkotam pl ha alakult egy fiú az életemben, de nem is nyaggattak a témával..mindig tudták, hogy majd megismerik ha akarom ogy megismerjék, mesélek annyir amennyit szeintem tudniuk kell..

De sosem mentem űgy el, hogy talaálkozom egy barátnőmmel, aztán pasival találkoztam.. Tehát sosem hantáztam.

Bocsánat egyszer igen, azőta is bűntudatom van..pedig nem hazudtam, csak nem mondtam el, és utőbb "elnőve" tudom mekkora baj is lehetett volna..

Chat.hu n megismert az osztálytársam 2 srácot, koleszos votam akkor, és azt modtam otthon, hogy bennmaradok hétvégére, mert blizunk az osztálytársammal.

Ez igaz is volt, csak a buli az Bp-en volt, mi pedig 60kmrel arrébb voltunk kolisak.

Életemben előszőr volam fenn egyedül Bp-en 2 idegen fiűhoz, egész éjszakai bulival. Nagy baj is lehettt volna, nem lett a fiúk sem voltak erőszakosak, nem volt semmi ami ne lehett volna...pedig ők m24-25 éves külföldiek voltak...

Csak magam miatt van bűntudatom, mert tudom, hogy a szüleim nem engedtek volna, ezert nem mondtam el..így 10 évvel később azt is tudom miért bem engedtek volna..máidg nem mondtam el:):):):)