Hogy mondhatott ilyet a barátom? És mit jelentsen ez?

Ennyi idiótát!

A kérdező barátja nem üti az anyját, arról beszélt, hogy mi lenne, ha az ütné meg őt. Akkor olyat kapna vissza, hogy megemlegetné. Szerintem is kb. így kell csírájában elfojtani a bántalmazást.

Kérdező, téged szerintem bántalmaztak, olvass a Stockholm-szindrómáról, keress segítséget, és nőj fel!

Akkor te nálunk is nagyon idióta vagy!

Az mióta normális, hogy valaki kezet emeljen az édesanyjára? Engem is pofoztak fel(jogosan) még sem ütöttem volna visszakézből.

A kérdező normális, a párja már nem igazán...

"tisztelem őket és mivel felneveltek, tanítattak, stb, ezért az a minimum hogy eleget teszek a kéréseiknek"

ez nem szívesség, nem kegy, ez KÖTELESSÉGE a szülőnek. ezzel az erővel megköszönhetnéd, hogy vehettél levegőt miután kijöttél anyádból. amelyik szülő szerint ez nem alap dolog, és nem számolt vele már akkor amikor tervbe jött a gyerek, az ássa el magát. de az is, amelyik cserébe a szülői kötelességért, egy életre szóló szolgálatot és talpnyalást vár el a gyerekétől.

a barátodnak van igaza, ha rám kezet emelt volna valamelyik szülőm, ott bosszultam volna meg ahol lehet.

91%-os értékelést kapott a következő válasz:

"Ha kiegyensúlyozott kapcsolatban akartok élni, akkor alapszabály, hogy elfogadjuk a másik családját olyannak amilyen és tiszteletben tartjuk a gyerekkorát, a neveltetését, az ottani szokásokat. Ezt mindkettőtöknek be kell tartani és akkor nem lesz veszekedés."

Szerintem, ha valaki házasodni készül, vagy komoly (élettársi) kapcsolatban él, akkor előbb utóbb - legalábbis a többségnél - felmerül a közös gyermekvállalás kérdése. Így fontos, hogy a pár milyen gyereknevelési elv alapján szeretné a gyereket nevelni. A gyermek testi bántalmazása - már jópár éve - bűncselekménynek minősül. Sajnos, sokan ezt még a napjainkban sem hajlandók elfogadni. A kifogásoknak hosszú a listája, pl. "engem is vertek annak idején, mégis rendes felnőtt lett belőlem", vagy: "ugyan, egy tasli nem számít verésnek!", vagy: "nem is hagyott foltot az ütés!", és így tovább. A testi bántalmazással az a gond, hogy nem csak a testnek fáj, hanem a léleknek is. Ez a lelki fájdalom, valamikor felnőtt korban düh formájában jelentkezik. Ha házasságban él az ember, és gyerekei vannak, akkor a gyerekeken tölti ki a házasfél a haragját - a gyerekkorban elnyomott lelki fájdalmat. Ez olyan, mint egy örökség, ami több generációt elkísér, mindaddig, amíg a szülő észre nem tér végre. Az ük veri a nagyszülőt, a nagyszülő veri a szülőt, és - a sor végén - a szülő veri a gyerekét. A testi bántalmazás mértéke nem attól függ, hogy a folt kicsit vagy nagyon kék-zöld. Minden cselekedet, ami fájdalmat okoz, testi bántalmazásnak minősül. Nem kell szépíteni. Jómagam sem voltam a bántalmazásoktól mentes. Az arcba kaptam, mindig váratlanul. Nagyon megalázó volt. Nem is rossz jegyért, vagy hogy későn értem haza. Csak hangulatból osztogatta az anyám. Már jócskán benne voltam a serdülő években, és vissza is üthettem volna - a testi erőmnél fogva -, de nem tettem. E helyett azt mondtam neki, halkan, hogy ha ez neki örömet okoz, hogy verhet, akkor csak csinálja. Attól a pillanattól kezdve nem tette. Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor felnőtt lettem, és pontosan tudtam, hogy miről van szó. Már nem volt az anyám egy istennő, csak egy átlagos, gyenge idegzetű, szakmai orvosi segítséget igénylő nő, akit annak idején, az édesapja is ugyanígy kezelt, mint ő engem. 29 évvel később - már több gyerekes családanyaként - egy pszichikai klinikán töprengtem, hogy miért is kerültem be oda. Kezdettől fogva gyógyszerek nélkül megtaláltam a kiutat az alagútból. Ma már a gyerekeim még kis pofont sem kapnak tőlem. Ha egy szülő igazán jó szülő akar lenni, akkor az megy erőszak nélkül is. Ha egy gyerek félelemből tiszteli a szüleit, akkor milyen tisztelet az? Ha egy gyerek félelemből szereti a szüleit, akkor milyen szeretet az? Szerintem, ha valaki kiegyensúlyozott kapcsolatban akar élni, akkor beszélni kell a problémákról, és nem a szőnyeg alá söpörni őket. Mert attól még ott vannak. Veszekedés nélkül is lehet vitázni. Sokan nem tudják, hogy ez lehetséges. De meg lehet tanulni. Szerintem, nem kell, és nem is szabad tiszteletben tartani olyan nevelési módszert, ami bűncselekmény.