Mit tegyek? Vannak problémák (pl:osztály társaim csesztetnek) és ezt elmondom a szüleimnek és erre azt mondják, hogy ez semmiség.

Hmm, szerintem meg elég ciki lenne ha egy középiskolába a szülőnek kell bemenni, és olyanba beleavatkozni hogy csúfolják a gyereket...nem az oviban vagyunk! Igen meg kell tanulnia kiállni magáért, ha nem teszi mindig elfogják tiporni. Az osztályfőnöke ugyanezt tanácsolta.

Ja és ne vedd figyelembe őket, a lányomnak ezt magyaráztam még el, és érdekes mióta hidegen hagyja h cseszegetik, nem bántják.

Egy ismerőssel történt, hogy a lánya is mindennap panasszal ment haza, hogy őt csúfolják és megakarják verni stb..Anyuka bement és kiderült, hogy a gyerek eltitkolt egy fontos dolgot, hogy mit tett az egyik osztálytársával ami miatt kialakult a helyzet, és még Anyuka érezte kellemetlenül magát.

Előző válaszolók kiragadtak ellenpéldákat, viszont én most nem egy ilyennek gondolom ezt a történetet.

Tipikus szarszülői, szarpedagógusi jelenlét az oka annak, hogy ilyen helyzet kialakulhat. Elkapatott kis korcsok, mert hiszen saját, meg "csak játszik", ugye, plusz a tanárok részéről meg "nem látják", meg "nem lehet mit tenni". Hajlamosak szemet hunyni. Elkeserítő. Terápiás javaslatom, hogy a történet perifériáin szereplő felnőtteket - mert bizony szereplői ők is, tanárok, drága szülők - őket bezárni 1-2-3 napra szertárba, lóhuggyal locsolgatni, majd felvilágosító edzés keretében tudatni velük, hogy szabadjára engedett csemetéik miket művelnek. Persze méltatlankodna a hülye fejük ezerrel, de saját bőrön tapasztalva talán nem lenne olyan "megfékezhetetlen" az ilyen, meg "semmiség".

Ha meg nem óvoda, akkor talán nem is kellene úgy viselkedni. Lefogadom, hogy egy lány írta ezt a választ, akit egész életében alapértelmezetten bevédtek a pasik. Ja kérem, úgy könnyű. Középsuliban is kialakulhatnak tarthatatlan helyzetek, sőt, ott igazán. Milyen dolog ez már, hogy mindent legitimálunk? Mindig megvan az ürügy: ez most óvoda, még kicsik, ez általános iskola, ugyan már, ez meg már közép, megjobban ugyan már. Ezek nem érvek! Ne bosszantsatok fel. Akik ilyeneket válaszonak kerüljenek a kérdező helyébe, napi stresszbe, ott csipogassák a kis lepényleősjüket ilyen okosságokkal, jó? Megnézném.

Állj ki magadért... jó ég, ha ilyen egyszerű lenne, senkinek nem lenne soha semmi baja.

Kiállni magadért, amikor úgy rettegsz, hogy majdnem elájulsz? Pont azért nem megy, mert "megtörték" lelkileg.