Ti mit tennétek a helyemben? A párommal öt éve vagyunk együtt. Előző házasságából van 2 gyermeke. A nagyobbikkal jól kijövünk, jó a kapcsolatunk. Viszont a másik gyerek egy rémálom. Már odáig jutottunk, hogy veszekszünk a gyerek miatt.

Pedig egyetlen vita sincs köztünk a napi életben, teljesen jól működik a kapcsolatunk.

A gyerek, aki már 16 éves lesz nemsokára, pokollá teszi az életünket mikor nálunk van. Csak árt nekünk, összetöri a bútorainkat, kerti lámpát, sorolhatnám, ilyenkor azt mondja van pénzetek, majd vesztek másikat. De ezek csak a szelídebb dolgok azokból, amiket csinál. Korábban próbálkoztunk mindennel, közös programokat szerveztünk, kirándultunk, moziba mentünk, de mindig veszekedés lett a vége, mert direkt olyanokat szólogat be, hogy épeszű ember nem tudja tolerálni. Próbálkoztunk kedvességgel, szigorral, semmi nem jó, a párom teljesen kiakad tőle, és nagy veszekedések lesznek a végén. A gyerek mindig azt mondja, hogy milyen jó az anyjánál, csak akkor azt nem értjük miért akar jönni hozzánk. Szerintem csak azért, hogy bekavarjon az életünkbe. Odavágja a hangulatát és a kedvét mindenkinek, hetekig nyomottak vagyunk. Ilyenkor pár hétig, hónapig nem jön, aztán újra kezdődik előröl minden. A párom olyankor mindig megígéri, hogy többet nem hozza el, ez az utolsó eset stb... aztán újra. Most megint előállt azzal, hogy hétvégén elhozná a gyereket. Én mondtam, hogy rendben, de én elmegyek itthonról, nincs kedvem a szenvedéshez. Nemrég halt meg anyukám, nagymamám én idegileg nem vagyok most úgy, hogy egy ilyen agresszív, rosszindulatú gyereket tolerálni tudjak. A párom besérült azon, hogy elakarok menni otthonról a hétvége miatt.