Mit tehetnénk, hogy hugom két éves kisfia ne sírjon a nevelőapja után?

Mondjuk az egy dolog, hogy anyához húz, de az nem azt jelenti, hogy nem hiányzik neki az apja, nem szereti.

Ha így van, ott anya is hibás, nem is kicsit.

Két gyerekem van kis körkülönbséggel a nagy hozzám húz a kicsi az apjához, pedig még nincs 2 éves sem. Ugyan úgy foglalkozok mind a kettővel, de Ő neki mindig az apja kell. Én ennek nagyon örülök, hisz Ő az apja mért ne rajonghatna érte?

Mellesleg nem egy kérdést olvastam már itt, hogy anyuka ki van bukva, mert a gyerek csak apával akar lenni. Akkor mindenki győzködtem, hogy semmi baj, hiszem apával kevesebbet van persze, hogy ha itthon van akkor vele akar lenni. Akkor ez hogy is van?