Miért érzem, hogy ezer ember terhe nehezedik rám?

2 gyermekét egyedül nevelő anyuka vagyok.A válásom után sajnos csak a szülői házba tudtam visszajönni "új életet"kezdeni.A velem élő szülőm súlyos személyiségzavarban szenved,akinek én nem kívánt gyermek vagyok(border line,alkalmazkodási zavar,major depresszió) ,többször volt öngyilkos.Folyamatosan mindenbe beleszól, a gyermekeimet manipulálja ,szülői tekintélyemet ahol tudja alá ássa.Soha nem leszek jó bármit csinálok ,ezt Ő maga vallotta be.Gyermekeim apját szó szerint elüldözte,ahol tudott ott bántotta .Most ott tartok ,hogy nem kapok gyermektartást tavaly április óta.Bírósághoz nem fordulhatok egyéb(fenyegetés) okok miatt.Hiába dolgozom annyit mint az állat,nem jövök ki a pénzből a lányomnak meg folyamatosan igényei vannak mint minden vele gyidős gyerekeknek.Reggel 5-kor kelek viszem a kicsit az oviba,4-ig dolgozom.Utána a kicsiért az oviba otthon mosás,főzés,takarítás.Hiába van a nagylányommal együtt 3 nő a lakásban gyakorlatilag minden rám hárul.A lányom ágyazás és porszívózást hétvégén megcsinálja,egyébként mindenét szétdobálja és borzasztó rendetlen.A pici gyermekem betegségéből adódóan 4 éve nem aludtam végig egy éjszakát.Éjjel fullad és ébresztgetni kell,hogy vegyen levegőt.Állandó rettegésben fekszem le.Most ez már egy műtétnek köszönhetően rendeződni látszik.A munkám teljes embert kíván ahol nem tévedhetek és nem hibázhatok,pedig már hullának érzem magam.A legújabb,hogy a lányom együtt van több mint 4 hónapja egy transzexuális fiúval(lány testbe fiú lélek) aki nagyon rendes gyerek,de ez egy újabb teher a lelkemnek.Gyakorlatilag mindig itt vannak Itt eszik,alszik ,mosok rá.Mindezt szívesen teszem,de sokszor fáraszt.Már testi tüneteim vannak(szívdobogás,gyomorfájás,ingerlékenység). Hogyan lehetnék erősebb,hogy mindezt elbírjam?Vagy én vagyok túl érzékeny?