Kezd nagyon aggasztó lenni fiam arrogánssága. Már próbáltunk vele beszélni, de nem sokat segített. Mit lehet vele kezdeni? (lent)

Egy túlszeretett gyerek, aki csak kedvességet kapott mindig, és már azt is úgy, hogy az idegeire mentek vele, sajnos ilyen lehet.

Ha Te kevernél le neki egy nagyot, lehet, vissza is ütne, az a baj, nincs olyan valaki a környezetében, aki leszabályozná.

Bunkó válaszra és nyegle arrogánsságra a gyógyír egy jobb kézből adott, és a fal által viszonzott makarenkói pofon.

Egyébként előbb kellett volna elkezdeni a nevelést, és nem ráhagyni mindent.

Esetleg "szép szóval" még befolyásolható.

Ilyenekre gondolok, hogy ha arról van szó, hogy éjfélre hazaér, akkor éjfélkor becsukjátok az ajtót, és majd reggel nyitjátok. Kulcs belül a zárban, lánc rátéve, hogy tényleg ne tudjon bemenni. Ilyenkor még "vicces", de hidegben vagy szakadó esőben várni reggelig nem annyira.

Lehetne beszélni a barátnő szüleivel is. Miszerint nem tudni, ők hogy nevelik a lányukat, de ha a kiscsaj is ilyen, akkor összefoghatnátok. Pl. akkor mehetnek el együtt akárhová, ha betartják a szabályokat.

Ha nem tud illendően kommunikálni, akkor sehogy se fog: mobilt elvenni, netet szüneteltetni, és ha szeretné visszakapni, akkor előbb ő tegyen érte.

Egyszer elbeszélgetni vele komolyan, tehát teljesen higgadtan közölve a tényeket: rendben, ha jövőre nagykorú, nem kell titeket meg a szabályaitokat elviselni. Azonnal költözhet. Egy szép napon arra ér haza, hogy a zárat lecserélted, a cuccai az ajtó előtt várják, és mint független, nagykorú, teljes értékű felnőtt: megy, amerre lát.

Az is óriási tévedés, hogy te köteles vagy mindezek ellenére eltartani.

Neki kötelessége lenne engedelmeskedni, és ehelyett sza.rik a szátokba, már bocsánat...

Nincs új ruha, zsebpénz, bulizásra pénz, meg meleg kaja.

Lehet ám csak magatokra főzni, neki meg sajna nem jutott... előfordul a legjobb családban is.

A jó cuccait szépen ki lehet "selejtezni" a szekrényből, és majd ha megérdemli, lehet, hogy nem csak egy szál gatyája meg két agyonmosott pólója lesz, amit felvehet. A ruha se magától terem a szekrényben, összehajtva, kimosva, amit ennyi idősen talán már ideje lenne tudatosítani benne.

Ahogy azt is, hogy a tankötelezettség 16 év, szóval suliban lógás helyett szeptembertől mehet akár dolgozni is...

Hálátlan dög lett a gyerek, és neki továbbra is minden "jár". Majd ha nem jár, talán ráeszmél, mennyi mindent tolnak a seg.ge alá a szülei, amiért ideje lenne hálásnak lenni. Mondjuk emberhez méltón tud szólni a másikhoz.

Ha ez a kis laza terror nem válik be, akkor marad egy orbitális nagy pofon.

Az enyémek még fiatalabbak, általában nincs velük gond, de volt egy időszak, amikor elszaladt velük a ló. Én meg közöltem, hogy oké, akkor tisztázzuk a szülő jogait és kötelességeit. Tápláló ételt kötelességem adni, fagylalt, cukorka és chips pedig nem tartozik a tápláló étel kategóriájába. Volt rendes ebéd, gyümölccsel, pizzarendelés beszüntetve. Kötelességem az évszaknak megfelelő tiszta ruházat biztosítása, de nem kötelességem márkás holmit vásárolni, jó a kínai is. Kötelességem taneszközöket, füzeteket vásárolni, de nem kötelességem tripla áron flancosat venni, jó nekünk a teszkó gazdaságos füzet. (pont iskolakezdésre esett a történet, előtte mindig az ízlésüknek megfelelően válogathattak amit akartak, akkor meg eléjük raktam a sima füzeteket)

Ölelés, puszi, társasjáték természetesen van, viszont minden fizetős szórakozás beszüntetve, többek között a net is.

Akkor törtek meg (pár nappal később), amikor közöltem, hogy arra a tanévre nem fizetek be egy különórát sem, az is az extra kategória. Azóta most nyugi van.