Anyukám direkt akarja lerombolni az önbizalmamat?

Én átlagos alkat vagyok, és kb 1 hónapja elszántam magam a sportolásra. Nem a fogyás volt az elsődleges célom, mert nem vagyok kövér. Csak van egy pis pocakom, és arra akartam kicsit ráedzeni. Sokkal jobban sikerül(t), mint azt gondoltam volna...Kezdek kicsit izmosodni, és 3-4 kiló is lement. Ezt mutatta múlt héten a mérleg, azóta nem mértem magam. Ma odajött anyu kérdezni, hogy hogy állok, és mondtam, hogy nem mostanában mértem magam. Mielőtt mondhattam volna, hogy 1 hete már kevesebb voltam, azt felelte, hogy nem akar elkeseríteni, de ő nem lát semmi változást, még az is lehet, hogy felszedtem egy kis súlyt...

Ahelyett, hogy bátorítana, vagy legalább úgy tenne, mintha érdekelném egy kicsit. Ő mindig is sovány volt, mindenféle karcsúsító gyógyszert szed, meg zsírleszíváson is volt már párszor, nagyon egészségtelenül étkezik és amikor mondtam neki, hogy akarok változtatni az életmódomon, kb le se tojta. Ebben is "magamon kellett segítsek". Elég kemény munkámba telt az elmúlt hónap, és még van is vissza, mert annak ellenére, hogy megerőltető, én szeretem csinálni, de ha ő így áll hozzá a dologhoz, csak nehezíti a helyzetemet. Egyszerűen nem érti, hogy ez nekem milyen fontos. Ráadásul érzékeny vagyok nagyon az ilyen beszólásokra és délután bezárkóztam és sírtam. Mit tegyek ilyenkor, hogy ne veszítsem el az eszemet? Mit csináljak, hogy erősebb legyek?