Milyen mértékben támogassa a szülö a felnött gyerekét?

Amennyire akarja és tudja.

Mi lakáshoz segítettük hozzá a gyerekeinket és a tanulmányaik alatt nem kellett dolgozniuk. Mégis mindketten dolgoztak.

Nem kaptak márkás ruhákat, nem cserélgettük a telefonjukat félévente, nem kaptak autót. Kaptak zsebpénzt, abból és a keresetükből fizették a nyári fesztiválokat, bulikat, nyaralásokat is.

Az unokáinknak is fogunk venni dolgokat, de nem mi fogjuk eltartani őket. Mi majd inkább játékot veszünk, nem fogjuk fizetni a számlákat meg a pelenkát, gyógyszert, ruhákat stb. Ha nagyobbak lesznek, visszük őket nyaralni.

Szerintem a minimum hogy nem hagyja éhen halni - kivéve ha tudna tenni ellene, de lusta, tekergő.

A maximum, hogy támogatja a tanulmányait, vagy segít beindítani egy vállalkozást. Semmiképpen sem tennék a gyerek feneke alá autót, házat, mindent, még ha megtehetném sem. Feltétel nélkül nem. Ha mindent megadnék neki miért küzdjön? Nem tudná értékelni ezeket a dolgokat, mert nem dolgozott meg értük.

"Semmiképpen sem tennék a gyerek feneke alá autót, házat, mindent, még ha megtehetném sem. Feltétel nélkül nem. Ha mindent megadnék neki miért küzdjön? "

pl hogy ő is megtehesse a gyerekével. Így lehet családban gondolkodni. És ha minden generáció szorgos, gondos és a nagyszülők örökségéből az unokák ki tudnak repülni. Előbb utóbb úgyis lesz egy "defektes generáció" és ha van egy kis tartalék a családban, nem csúsznak le az albizós-nyomorgós szegény rétegbe. Mert utána az fog sokáig öröklődni.

Szerintem erre nincs szabály, hogy milyen mértékben támogassa egy szülő a gyerekét. Nagyon sok helyzettől függ.

Lányom párjával él, amikor tudjuk támogatjuk őket. Segítettünk nekik házat venni és azt felújítani.

Mindegy mennyi a fizetésünk, ő a lányunk, ha tudunk bármikor segítünk.