Miért kell egy 18 éves gyerekkel úgy bánni, mint a haverunkkal? Milyen szülők ezek?

Ez nem haverkodás, hanem seggnyalás (és nagyfokú tolerancia). A haverkodás az, amit az én szüleim is csináltak, és egyébként tökéletes magatartás egy ilyen idős gyerekkel szemben - már igényük van arra, hogy érezzék, hogy kicsit felnőttek,stb. Tehát nem szólnak bele, hova mész, mikor mész, ha otthon legurítasz egy sört, nem nyaggatnak, hogy írjál házit, felnőttként beszélnek veled. Ésatöbbi.

Az édesanyja valószínűleg rendszerető, és gyerekkorában nem szoktatta rá a gyereket a maga utáni takarításra (sajnos), ezért szed fel/takarít el mindent helyette. Egy ideig az én édesanyám is ilyen volt, ahogy én elpakoltam nem volt neki elég "rendezett". Aztán beszéltem vele, hogy hagyja abba a dolgaim átpakolását, és úgy is lett. Egyszerűen vannak olyan anyák, akiknek ez kényszere.

Az otthoni dohányzást nem tartom jónak, de az ő dolguk! HA a szülőket nem zavarja, akkor miért ne dohányozhatna otthon?

Értem is eljött 19 évesen az anyám, ha szépen megkértem. Nem minden nap, és nem is minden hét, sőt - mert általában nem kértem, de ha kértem, mindig jött.

Valamit nem csinált meg - mi a francnak szidják meg kötekedjenek? Én ha ezt csinálták volna a szüleim, márcsakazértsem csinálom meg. Ellenben ha szépen megkérnek, akkor annyit mondok, hogy "ne haragudjatok, elfelejtettem, megcsinálom azonnal".

A sz*rt nem irigykedsz.

Az utána takarítást nem értem. AHogy azt sem miért dobáljátok szét a holmikat. Innen látszik kérlek, hogy a nagykorúság nem egyenlő minden esetben a felnőttséggel, de gondolom te felnőttnek érzed magad.

Egyébként én is mentem már a fiamért éjfél utána valahová. Ha fent vagyok miért ne? Persze nem hívom fel, hisz honnan tudjam mikor szeretne hazajönni. De azt tudja, hogy 12-1 között még hívhat, éjjeli baglyok vagyunk, utána már azért nem hív.

Ha pedig kérek tőle valamit hasonlóan kérem, vagy közlöm és utána a légy szíves szót. Itt sem értem mi a problémád, mit kellene mondani, pl. Terítsd ki a ruhát!! ?

Nem úgy bánnak vele, mint a haverral, hanem el van kényeztetve. Azt sem tudjuk viszont, mi történik akkor, amikor nincs ott senki. Azzal nem hiszem, hogy dicsekszik. Nem egyetlen nevelési módszer az, - egyébként nem is a legjobb - ha nyilvánosan veszekszünk, vagy megszégyenítjük.

Nem ismerem a helyzetét, de én sem veszekednék a fiammal, addig, míg ott van a haverja, barátja. Lehet, hogy összesezednék néhány szemetet szó nélkül, jelezvén, hogy ezt nem kellett volna. Majd megbeszélem vele, ha egyedül lesz. Ha megkérne, hogy menjek el érte, elmennék. Ennek ellenére nem kér meg, és önálló!

Ugyanazert csinaljak ezt, amiert a legtobb szulo nem tudatosan neveli a gyereket, csak azt hiszi.

Lehet, hogy oket pont ellenkezoleg neveltek es mivel tudtak h az rosszul sult el, ezert pont az ellenkezojet csinaljak ok most.