Ha ujrahazasodik egy ferfi, miert lesz papucs es sz**ik az elozo kapcsbol a gyerekeire?

Nem kell ehhez elválni sem.

Ismerősi körben anyuka manageli a gyerekeket, ő ismeri őket, apuka "keresi a pénzt" ÉS emelett azt sem tudja, mi a gyereke óvónőjének a neve. Pedig ők együtt élnek, házasok, apuka mindennapjait ELVILEG képezik a saját gyerekei.

Mi is így nőttünk fel, anyám csinált mindent, ami rólunk szól, apám melózott.

De pl a barátom apja 3x lépett le a kisgyerekek mellől új nőhöz, és eltelt több, mint húszév, mire elkezdett "érdeklődni" a vérszerinti elhagyott gyerekei után - mert idősödött, beteg lett.

Aztán most úgy adja elő, hogy ő milyen remek apuka. Nem az, egy szánalmas hülye, akinek állandóan fontosabb volt a puncus, mint a gyerekei.

19-es, apám csinált két gyereket. Persze, hogy elmondhassa, ő milyen fsza férfi, képes teherbe ejteni egy nőt.

Nos, az a helyzet, hogy én lány vagyok, a másik fiú. Rám szrik, mert "lány lettem".

És hány ilyen van még ma is!

Ez nem férfigyűlölet, hanem sajnos tény. Igen, vannak olyan anyák is, akik szrnak a gyerekükre (ismerek egyet elég közelről, ott apukáé a láthatás 100%), de ez a oskkal ritkább.

A nok nem szeretik ha a ferfinek vannak gyerekei akikre kolteni kell , akikkel idot kell tolteni. Ki akarjak sajatitani a ferfit es van olyan ferfi aki hagyja.

Bezzeg ha a nonek vannak gyerekei akkor az uj ferfinek el kell fogadni, sot fel is kell nevelni oket a sajat penzebol es sajatjaikent kell rajuk tekinteni. Sok ferfinak nem is problema amugy a gyerek.

Viszont mondta egy ismerosom hogy o gyerekes ferfival nem jonne ossze, pedig ovodaban dolgozik szoval szereti a gyerekeket.

#27

Megint egy szűklátókörű primitív nőgyűlölő általánosítás.

Nem kötelező gyerekes nővel összeálnni. Bár veled ők se állnak szóba.

Az apai elhanyagolás válás után sajnos tényleg gyakori, nekem sok barátomnál, ismerősömnél ez a helyzet.

Szerintem is az lehet az ok, amit többen írtak, hogy társadalmilag-biológiailag a gyereknevelés a nő feladata. Ezzel én nem értek egyet, de nagyon durván él ez a felfogás a köztudatban, joggyakorlatban. Szerintem ennek az alapja a biológia, hiszen a nő szül és szoptat (illetve ehhez kell a szeretet, az anyai ösztön is). Ez kettőjük között erős köteléket hoz létre, ami az apáknál nemigazán jellemző. Ők a családban inkább a kenyérkeresők, nem állnak érzelmileg a gyerekhez, hiszen a saját családjaikban is ezt tanulták sok esetben; az apa kertészkedik, szerel, tévét néz, vagy újságot olvas, ne zavarjuk.

Válás után pedig az apák nem tudnak a gyerekhez kapcsolódni, hiszen ha hosszú évekig együtt éltek nem alakult ki szoros viszony, nem tudják mi van a gyerekkel. Szerintem sokszor szimplán nem tudnak ezzel mit kezdeni. Ők nem kezdeményeznek, mert nem tudják hogy kell, a gyerek pedig miért keresne egy idegent?